VÁLSÁGKEZELÉS HELYETT MEGSZORÍT A KORMÁNY - SURÁNYI GYÖRGY: NEM A MUNKAHELYEKET KELL MEGVÉDENI, HANEM AZOKAT, AKIK ELVESZÍTETTÉK A MUNKÁJUKAT

JELEN
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2020.11.20.

A VÁLSÁG KEZDETÉN MINIMÁLIS PLUSZFORRÁST FORDÍTOTT A KORMÁNY KÖZVETLEN VÁLSÁGKEZELÉSRE, AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK EGYSZERI JUTALMAZÁSÁT, A LÉLEGEZTETŐ-GÉPEK VÁSÁRLÁSÁT, AZ EGÉSZSÉGÜGYI PLUSZKIADÁSOKAT KÖLTSÉGVETÉSEN BELÜLI ÁTCSOPORTOSÍTÁSOKKAL, ELVONÁSOKKAL ÉS AZ ÁLTALÁNOS TARTALÉK TERHÉRE PRÓBÁLTA MEGOLDANI. SURÁNYI GYÖRGY EGYETEMI TANÁR, VOLT JEGYBANKELNÖK SZERINT A VÁLSÁGKEZELŐ CSOMAG KEZDETBEN A GDP LEGFELJEBB 1-2 SZÁZALÉKÁNAK MEGFELELŐ TÖBBLETET MOZGÓSÍTOTT, AMI NEMHOGY AKTÍV KERESLETÖSZTÖNZÉST ÉS VÁLSÁGKEZELÉST NEM TETT LEHETŐVÉ, DE INKÁBB MEGSZORÍTÓ JELLEGŰ KÖLTSÉGVETÉST KÖRVONALAZOTT. EZZEL PÁROSUL AZ ELHIBÁZOTT BÉRTÁMOGATÁSI RENDSZER. FÉLREVEZETŐK A FOGLALKOZTATÁSI STATISZTIKÁK, EZEK MIATT NEM IGAZAK A JÖVEDELMEKRŐL SZÓLÓ ADATOK SEM, ÍGY ELFEDIK A TÁRSADALMI ÉS SZOCIÁLIS FESZÜLTSÉGEKET.

Milyen állapotban érte a koronavírus-válság a magyar gazdaságot?

A megelőző három-négy évben szükségtelen prociklikus gazdaságpolitikát tapasztalhattunk, a költségvetés, a jövedelmi és a monetáris politika is túlkeresletet teremtett, ami a jó konjunktúra miatt indokolatlan volt. A gazdaságpolitikának élénkíteni akkor szükséges, amikor valamilyen külső vagy belső sokk éri a gazdaságot és rendelkezésre állnak a megfelelő – munka, tőke és deviza – tartalékok. Kedvező külső és belső körülmények közt minimálisan is semleges gazdaságpolitikát kell folytatni azért, hogy a viharban elérhető tartalék álljon rendelkezésre.

Mi mutatta, hogy a gazdaság túlfűtött, hogy a 4-5 százalékos GDP-növekedés nem a természetes folyamatok eredménye?

Például az, hogy miközben a gazdaság közel kétszer gyorsabban növekedett a saját potenciális üteménél, a külső egyensúly folyamatosan romlott. A fizetési mérleg 2016-ban még hat százalékos többletet, tavaly már egy százalékos hiányt mutatott. A túlfűtöttséget mutatta az infláció is. Míg 2017 elején még negatív volt a fogyasztói árindex, ami szintén káros, 2020 elejére, folyamatos növekedéssel, négy százalék fölé emelkedett. Vagyis, anélkül, hogy a világgazdaságból bármilyen negatív hatás vagy ársokk begyűrűzött volna Magyarországra, a belső folyamatok hajtották fel az árindexet. E mögött természetesen ott van az is, hogy a nominális és a reálbérek növekedési üteme 2018-2019-ben is közel kétszámjegyű maradt, ami keresleti és költség oldalról is erősítette az inflációt. A forintárfolyam tudatos leértékelése is egyensúlyt kikezdő hatású...

ITT OLVASHATÓ