Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2020.11.21.
„Ha rádöbbenek, hogy meghalhatok” – kezdi költeményét John Keats, és azzal folytatja, hogy ilyenkor idegesíteni kezdi, ha esetleg úgy hal meg, hogy még nem írt meg mindent – „mielőtt agyam termését behordtam” –, ezért ettől rögtön nekilát költeni, szorgosan. Keats megérzése egyébként nem volt alaptalan, ugyanis később valóban meghalt.
Ma mindannyian rádöbbenünk, naponta. Azok is, akik félvállról veszik, fiatalok, erősek – de ott motoszkál az esély a szövődményre az ő sorsukban is. A veszélyeztetettek folyamatosan rettegnek tőle, a többiek változó intenzitással félnek. Ez sem légből kapott, ugyanis a koronavírustól meg lehet halni, ma már százasával hullanak a magyarok naponta, plusz akik az egészségügy túlterhelése miatt távoznak idő előtt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.