Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.28.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Nem enged a jogállam ügyében a lázadó magyar és lengyel kormány. Orbán és Morawiecki budapesti tárgyalása nyilvánvalóan arra szolgált, hogy megmutassa elszántságukat. De már Gulyás Gergely is visszautasította von der Leyen ajánlatát, hogy a két ország forduljon az Európai Bírósághoz. A Bizottság elnöke úgy gondolta, hogy ily módon el lehet választani egymástól a két pénzügyi csomagot, illetve a leendő jogállami mechanizmust, ám Budapest és Varsó számára éppen az összekapcsolás jelenti az adut.
Most azt vetették fel, hogy gyorsan szavazzák meg a büdzsét, a másik kérdést meg valamikor vitassák meg az Európai Tanácsban. Nagyjából sohanapján, kiskedden, hiszen az állam- és kormányfő testületében a vétójog érvényes. Egyébiránt az új szabályozást már a nyári uniós csúcs előirányozta, csak azután a két renitens ország teljesen másként értelmezte a dolgot. De ezt most kompromisszumkészségbe csomagolták és szemrehányásokkal bástyázták körül. Viszont egymással véd- és dacszövetséget kötöttek.
Úgy ítélik meg, hogy erősek a pozícióik. Orbán többször is kijelentette, hogy az ország anyagilag jól áll és ugyanannyi pénzt fog kapni Brüsszeltől, mint idáig. Meg igazából nem is szorul rá az új alapra, mert hála az államadósság alacsony szintjének, kedvező feltételekkel jut hitelekhez a szabad piacon. Gulyás Gergely pedig az bizonygatta, hogy Magyarország évente 4 milliárd euróhoz jut az EU jóvoltából, a nyugati cégek viszont 6 milliárdot visznek ki profit formájában, tehát csak azt kapjuk vissza az uniótól, ami jár nekünk.
Bloomberg
A hírügynökség úgy értékeli a tegnapi budapesti magyar-lengyel csúcstalálkozót, hogy a két ország fejest ugrott egy hatalmas vitába a többi európai partnerrel. Orbán és Morawiecki kihívó hangot ütött meg a sajtótájékoztatón. Azt követelték, hogy változtassák meg a döntést, miszerint csak olyan tagok kaphatnak uniós pénzeket, amelyek eleget tesznek a jogállami előírásoknak. Igényüket azonban várhatóan kerek-perec elutasítják a többiek, viszont Budapest és Varsó sem mutat semmiféle hajlandóságát, feladja ellenállását.
Pedig sürgősen megállapodásra kellene jutni az újjáépítési alapról, mert súlyos gazdasági visszaeséssel fenyeget a járvány. Ennek ellenére nem látni, hogy akár a leginkább sújtott kormányok feladnák a jogállami feltételeket.
Egy magas rangú unós diplomata azt közölte, semmi esély a döntés újratárgyalására, sem az EP, sem a Tanács részéről, Magyarország és Lengyelország ugyanakkor csak egyre jobban elszigetelődik. Az uniós nagykövetek ma megvitatják a kialakult helyzetet Brüsszelben.
A hírügynökség úgy értékeli a tegnapi budapesti magyar-lengyel csúcstalálkozót, hogy a két ország fejest ugrott egy hatalmas vitába a többi európai partnerrel. Orbán és Morawiecki kihívó hangot ütött meg a sajtótájékoztatón. Azt követelték, hogy változtassák meg a döntést, miszerint csak olyan tagok kaphatnak uniós pénzeket, amelyek eleget tesznek a jogállami előírásoknak. Igényüket azonban várhatóan kerek-perec elutasítják a többiek, viszont Budapest és Varsó sem mutat semmiféle hajlandóságát, feladja ellenállását.
Pedig sürgősen megállapodásra kellene jutni az újjáépítési alapról, mert súlyos gazdasági visszaeséssel fenyeget a járvány. Ennek ellenére nem látni, hogy akár a leginkább sújtott kormányok feladnák a jogállami feltételeket.
Egy magas rangú unós diplomata azt közölte, semmi esély a döntés újratárgyalására, sem az EP, sem a Tanács részéről, Magyarország és Lengyelország ugyanakkor csak egyre jobban elszigetelődik. Az uniós nagykövetek ma megvitatják a kialakult helyzetet Brüsszelben.
Financial Times
Magyarország és Lengyelország bekeményített. Dacos kiállásuk azt jelzi, hogy igencsak nehéz lesz elfogadni a következő hétéves költségvetést. A jogállam hívei abban bíznak, hogy a demokratikus szabályok alkalmazásának megkövetelésével lelassíthatják, esetleg meg is fordíthatják több tagország sodródását az illiberalizmus felé. Budapest és Varsó azonban nem kér az ötletből.
Az elutasítás riadót váltott ki a többiekből, akik tegnap is próbálták kidolgozni a megoldást a december 10-11-i csúcsértekezlet előtt. De Orbán és Morawiecki keménykedése afelé terelheti a 24-eket, hogy más keretekben hozzák létre a koronalapot. Vagyis a magyarok és a lengyelek nélkül. A magyar házigazda egyébként tegnap arra hivatkozott a sajtótájékoztatón, hogy nem teheti ki a nemzetet olyan helyzetnek, amelyben egy egyszerű többség olyan ügyeket kényszerít rá, amit az nem akar. Ám a legutóbbi közvélemény kutatás értelmében a magyar lakosság jó 70 %-a egyetért a jogállami mechanizmussal.
Die Presse
Orbán és Morawiecki kéz a kézben egyeztette a taktikát Brüsszel ellen, mármint hogy miként fekszenek keresztbe a költségvetésnek. A vendég Kaczynski példaképénél járt, miután a lengyelek erős embere csodálja a magyar vezetőt, amiért az engedelmességre kényszerítette az igazságszolgáltatást, a sajtót és az önkormányzatokat. Ezen felül többször is túljárt az EU eszén és ily módon bebetonozta saját uralmát.
Varsó, amely most éppen az abortuszellenes tiltakozásokkal küszködik, semmiféleképpen nem szeretne engedni, a többi közt pont azért, hogy legközelebb könnyebb dolga legyen az efféle tüntetőkkel. Orbán szintén külső zavaró tényezőnek tekinti a tervezett mechanizmust. De Lengyelország állítólag már ott tart, hogy inkább lemondana a 160 milliárdos támogatásról. A PiS-ben ezt azzal indokolják, hogy a szuverenitás és a függetlenség nem eladó.
Ugyanakkor Varsóban nincsenek meggyőződve Orbán állhatatosságáról, hiszen 3 éve cserben hagyta a lengyeleket, amikor megszavazta, hogy Tusk legyen a Tanács elnöke. Lengyel kormánykörökben nem zárják ki, hogy a miniszterelnök visszavonja a vétót, mert azt szeretné, hogy a Fidesz maradjon a Néppártban.
Magyarország és Lengyelország bekeményített. Dacos kiállásuk azt jelzi, hogy igencsak nehéz lesz elfogadni a következő hétéves költségvetést. A jogállam hívei abban bíznak, hogy a demokratikus szabályok alkalmazásának megkövetelésével lelassíthatják, esetleg meg is fordíthatják több tagország sodródását az illiberalizmus felé. Budapest és Varsó azonban nem kér az ötletből.
Az elutasítás riadót váltott ki a többiekből, akik tegnap is próbálták kidolgozni a megoldást a december 10-11-i csúcsértekezlet előtt. De Orbán és Morawiecki keménykedése afelé terelheti a 24-eket, hogy más keretekben hozzák létre a koronalapot. Vagyis a magyarok és a lengyelek nélkül. A magyar házigazda egyébként tegnap arra hivatkozott a sajtótájékoztatón, hogy nem teheti ki a nemzetet olyan helyzetnek, amelyben egy egyszerű többség olyan ügyeket kényszerít rá, amit az nem akar. Ám a legutóbbi közvélemény kutatás értelmében a magyar lakosság jó 70 %-a egyetért a jogállami mechanizmussal.
Die Presse
Orbán és Morawiecki kéz a kézben egyeztette a taktikát Brüsszel ellen, mármint hogy miként fekszenek keresztbe a költségvetésnek. A vendég Kaczynski példaképénél járt, miután a lengyelek erős embere csodálja a magyar vezetőt, amiért az engedelmességre kényszerítette az igazságszolgáltatást, a sajtót és az önkormányzatokat. Ezen felül többször is túljárt az EU eszén és ily módon bebetonozta saját uralmát.
Varsó, amely most éppen az abortuszellenes tiltakozásokkal küszködik, semmiféleképpen nem szeretne engedni, a többi közt pont azért, hogy legközelebb könnyebb dolga legyen az efféle tüntetőkkel. Orbán szintén külső zavaró tényezőnek tekinti a tervezett mechanizmust. De Lengyelország állítólag már ott tart, hogy inkább lemondana a 160 milliárdos támogatásról. A PiS-ben ezt azzal indokolják, hogy a szuverenitás és a függetlenség nem eladó.
Ugyanakkor Varsóban nincsenek meggyőződve Orbán állhatatosságáról, hiszen 3 éve cserben hagyta a lengyeleket, amikor megszavazta, hogy Tusk legyen a Tanács elnöke. Lengyel kormánykörökben nem zárják ki, hogy a miniszterelnök visszavonja a vétót, mert azt szeretné, hogy a Fidesz maradjon a Néppártban.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
Erősödik a harag a Fidesz miatt az EPP-ben, annál is inkább, mivel Deutsch Tamást a Gestapóra és a kommunista titkosszolgálatra emlékeztette Manfred Webernek, a keresztény demokraták strasbourgi frakciófőnökének legutóbbi kijelentése a jogállami feltételek fontosságáról. A parlamenti csoport vezetéséből az szivárgott ki, hogy a Fidesz-politikus kommentárja azt mutatja, mennyire elszigetelődött, illetve kétségbeesett a magyar párt.
Frankfurter Allgemeine Zeitung
A konzervatív lap kommentárja arra figyelmeztet, hogy a jogállamiság kérdése nem alku tárgya. Nem lehet az adok-kapok kérdésétől függővé tenni semmiféle tárgyalásokon, hiszen itt nem, mondjuk, a vámtarifákról van szó. Legalábbis nem egy olyan szervezetben, mint az unió. Csak sajnos, ezt Magyarország másként látja. És mivel úgy ítéli meg, hogy a másik fél ajánlata nem megfelelő, megkeresi a kellő pontot, hogy ott üssön vissza.
Gulyás Gergely tegnapi bejelentése, mármint, hogy az EU nem tett le az asztalra olyan javaslatot, ami érvénytelenítené a mentőcsomag blokádját, mindennél ékesebben tanúskodik arról, minek is nézi Budapest az uniót. Gazdasági partnernek, és azért Brüsszel a pénzt nyugodtan küldje csak. Viszont hogy miként használja fel ezeket az eszközöket, abba már nem akar betekintést engedni a magyar vezetés. A demokratikus értékek ugyanakkor már egyáltalán nem fontosak, pedig az ország a rendszerváltáskor még mintául szolgált.
Az EU-nak azonban nem kell semmiféle „ajánlattal” kirukkolnia, mert nem a vámokról egyezkedik az Orbán-kormánnyal.
Euronews
Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára arra figyelmeztet, hogy drámai következményekkel járhat, ha nem érkezik meg időben a támogatás a segélycsomagból. Luca Visentini kijelentette, hogy ez esetben robbanásszerűen megugrik a munkanélküliség, cégek sora megy csődbe. Úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet háromszor olyan rossz, mint a 2008-as pénzügyi válság. De ha nem lesz pénz, az tragédiát eredményez, úgy hogy nincs idő késlekedni. Elmondta, hogy a különféle kormányzati intézkedések idáig 40 millió ember sorsán enyhítettek, már túl azon a 20 millión, aki korábban került az utcára.
Egy spanyol EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy nem képes megérteni a magyar és a lengyel hozzáállást. Hiszen ha a két ország fenntartja a vétót, akkor nem lát egy krajcárt sem a két csomagból. Viszont a Bizottság mindenképpen alkalmazni fogja a jogállami mechanizmust.
Spiegel
Navracsics Tibor szerint magyar részről a jogállami vitát a nemzeti szuverenitás magyarázza, a kormány ugyanis attól tart, hogy egyesek visszaélnek majd a mechanizmussal, noha az nem függ össze pl. a bevándorlással. A volt uniós biztos az interjúban rámutatott, hogy Magyarország és Lengyelország nem akar politikai integrációt, inkább maradna az EU eredeti, gazdasági kereteinél.
Hozzátette, hogy bizonyos nyugati kormányok lenézik Magyarországot, bizalmatlanul figyelik, még instabilnak tartják a demokráciát. Ugyanakkor nem ritkán kettős mércével mérnek. Arra a megjegyzésre, hogy Orbán mostanában a Szovjetunióhoz hasonlítja az uniót, a válasz az volt, hogy nálunk a politikai nyelvezet sűrűn igen durva. A hivatalos megnyilatkozásokban Soros pl. nem csupán egy gazdag befektető, hanem olyasvalaki, aki sötét úton-módon igyekszik véghezvinni a tervét. Navracsics azonban erről nem kívánt többet mondani.
Nem gondolja, hogy a vétó rontana Magyarország nyugati megítélésén, mert főleg a német sajtó már korábban is igen kedvezőtlen képet festett az országról, ami azért szomorú. A tekintélyuralom felé tartó rendszerként írják le, de ezen persze nem javítanak a legújabb fejlemények.
Hogy azután milyen kompromisszum lehetséges, azt nem tudta megmondani. Itt nem segít a szokásos eszköz, hogy ti. Brüsszel egy kicsivel több pénzt ad. Ám talán vissza kellene térni ahhoz a formulához, amit júliusban kialkudtak az állam- és kormányfők. Mindenesetre Magyarország már készül a harcra, ezért vett fel hitelt nemrégiben. Annál rosszabb eshetőséget ugyanakkor a politikus nem tud elképzelni, mint hogy az ország kilépjen a szervezetből.
Euronews
A korábbi belga miniszterelnök szerint Orbán Viktor a felelős a Magyarországon tapasztalható hatalmas korrupcióért. Verhofstadt, aki jelenleg liberális képviselő Strasbourgban, kifejtette, hogy a legtöbb nyugati országban az emberek 60-70 százaléka úgy gondolja: nem kell pénzt adni olyan kormányoknak, amelyek tesznek a jogállamra, a demokráciára. Annál is inkább, mert az alapok felhasználásáról enyves kezű illetékesek döntenek. Vagyis a jogállamiság mellett a korrupció is súlyos gond. A legutóbbi OLAF-jelentés pontosan mutatja ezt, hiszen a visszaélések listáját Magyarország vezeti.
A politikust meglepetésként érte, hogy Budapest és Varsó kész felrúgni a gazdaságösztönző tervet, jóllehet azzal saját polgárainak csinál rosszat. Ilyesmit idáig még nem tapasztalt, mármint hogy egy ország elhárítsa a neki szánt anyagi támogatást. De ily módon a saját nemzetüket bünteti. Verhofstadt szerint ki kell hagyni a két államot a 750 milliárdos programból. Azt viszont nagyon rossz néven veszi, hogy Orbán a jogállami mechanizmust az egykori Szovjetunióhoz hasonlítja.
Azért tekinti botrányosnak a miniszterelnök kijelentését, mert a szovjet diktátorok annak idején több mint 20 millió ember halálát okozták saját országukban. És ezt a rendszert egy lapon említeni egy demokratikus békeprogrammal, nos, az már tényleg mindennek a teteje. A politikus az ígérte, hogy az EP nem vizezi fel az új szabályozást.
Der Standard
A Clooney-ügy menetrendszerűen előhívta Magyarországon a Soros-reflexet – írja a
glossza. Merthogy a színész bírálta az Orbán-kormányt, amire az a szokásos forgatókönyv szerint válaszolt. Vagyis Budapest szemében a művész is csak az üzletember szócsöve, de hát a befektető az orbáni nemzet homokzsákjául szolgál. A szóvivő azt közölte, amit ilyen esetekben mindig is szokott: Clooney Soros ügynöke.
Mondhatott volna persze olyasmit is, aminek köze van a valósághoz, vagy megtehette volna, hogy meg sem szólal. De hát a Soros-reflex pont úgy lép működésbe, mintha az orvos a kiskalapáccsal ráütne a térdünkre. Menekültek Európában, naná, hogy a Soros-terv része. Civil szervezetek, amelyek szóvá teszik a korrupciót? Természetesen a milliárdos pénzeli őket. Európai politikusok, akik a támogatások a jogállamtól tennék függővé? Csakis Soros segédei lehetnek.
Persze ha egy vádat sokszor elismételnek, attól azok még nem lesznek megalapozottabbak. Viszont a módszer olyan bírálatot vált ki, mint amit Clooneytól is hallhattunk. A magyar fél ugyanakkor hálás, mert megint előadhatja a sötét, apokaliptikus összeesküvés elméletet. Amelyről a művész legújabb filmjében is szó van. Hiszen onnan indult az egész történet.
glossza. Merthogy a színész bírálta az Orbán-kormányt, amire az a szokásos forgatókönyv szerint válaszolt. Vagyis Budapest szemében a művész is csak az üzletember szócsöve, de hát a befektető az orbáni nemzet homokzsákjául szolgál. A szóvivő azt közölte, amit ilyen esetekben mindig is szokott: Clooney Soros ügynöke.
Mondhatott volna persze olyasmit is, aminek köze van a valósághoz, vagy megtehette volna, hogy meg sem szólal. De hát a Soros-reflex pont úgy lép működésbe, mintha az orvos a kiskalapáccsal ráütne a térdünkre. Menekültek Európában, naná, hogy a Soros-terv része. Civil szervezetek, amelyek szóvá teszik a korrupciót? Természetesen a milliárdos pénzeli őket. Európai politikusok, akik a támogatások a jogállamtól tennék függővé? Csakis Soros segédei lehetnek.
Persze ha egy vádat sokszor elismételnek, attól azok még nem lesznek megalapozottabbak. Viszont a módszer olyan bírálatot vált ki, mint amit Clooneytól is hallhattunk. A magyar fél ugyanakkor hálás, mert megint előadhatja a sötét, apokaliptikus összeesküvés elméletet. Amelyről a művész legújabb filmjében is szó van. Hiszen onnan indult az egész történet.
Reuters
Az Európai Parlament úgy foglalt állást, hogy a lengyel kormány közbenjárására mondta ki Varsóban az Alkotmánybíróság a szinte teljes abortusztilalmat. A határozat, amelyet 455-145 arányban fogadtak el, kimondja, hogy a végrehajtó hatalom eljárása tanúsítja: összeomlott a jogállam Lengyelországban. Mint emlékezetes, az AB döntése óta, jó egy hónapja százezrek tüntetnek, amibe belejátszik, hogy a tömegek általában is elégedetlenek a nacionalista vezetéssel. A PiS-t sokan bírálják azért is, mert pártalapon nevezi ki a bírákat.
A lengyel taláros testület elnöke azzal vágott vissza, hogy az EP példátlan módon beleütötte az orrát az ország belügyeibe. Pedig tiszteletben kellene tartania a hatalmi ágak szétválasztását, mert különben a demokrácia alapjait veszélyezteti – mutatott rá. Azaz újabb összecsapás alakult ki Varsó és Brüsszel között. A lengyel kormány egyébként még nem tette közzé az abortuszrendeletet, mondván, hogy vár az Alkotmánybíróság részletes indoklására.
Az Európai Parlament úgy foglalt állást, hogy a lengyel kormány közbenjárására mondta ki Varsóban az Alkotmánybíróság a szinte teljes abortusztilalmat. A határozat, amelyet 455-145 arányban fogadtak el, kimondja, hogy a végrehajtó hatalom eljárása tanúsítja: összeomlott a jogállam Lengyelországban. Mint emlékezetes, az AB döntése óta, jó egy hónapja százezrek tüntetnek, amibe belejátszik, hogy a tömegek általában is elégedetlenek a nacionalista vezetéssel. A PiS-t sokan bírálják azért is, mert pártalapon nevezi ki a bírákat.
A lengyel taláros testület elnöke azzal vágott vissza, hogy az EP példátlan módon beleütötte az orrát az ország belügyeibe. Pedig tiszteletben kellene tartania a hatalmi ágak szétválasztását, mert különben a demokrácia alapjait veszélyezteti – mutatott rá. Azaz újabb összecsapás alakult ki Varsó és Brüsszel között. A lengyel kormány egyébként még nem tette közzé az abortuszrendeletet, mondván, hogy vár az Alkotmánybíróság részletes indoklására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.