NEM FOG MEGSZŰNNI A HÁLAPÉNZ CSAK AZÉRT, MERT AZ ORVOSOK TÖBBET KERESNEK

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2020.11.11.

Az október elején bejelentett többlépcsős orvosbéremelés, a hálapénz kriminalizálása és az orvosok jogállásának változása hosszú évek óta az egyik legjelentősebb reform a magyar egészségügyben.

Az orvosi bérek emelésével 300-400 milliárd forint kerülhet a rendszerbe. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő – október eleje óta a Pálinkás József által alapított Új Világ Néppárt elnökségi tagja – számításai szerint ezzel és egy ugyanekkora mértékű szakdolgozói béremeléssel együtt alulról közelítené az uniós átlagot a magyar egészségügy GDP-arányos állami finanszírozása*. Az alábbi ábrán látszik, hogy a közelmúltban a magyar egészségügy állami finanszírozása messze az uniós átlagról lemaradva, a rangsor alján volt.

Az egészségügy finanszírozása és a szolgáltatás színvonala közti összefüggés azonban egyáltalán nem csak egy egyszerű kéttényezős összefüggés. Az egészségügy egy bonyolult rendszer, amiben a bérek emelése sok tényezőre hatással lehet, onnantól kezdve, hogy az egyetemről kikerülő orvosok itthon maradnak-e, odáig, hogy milyen beavatkozásokból mennyit végeznek el, vagy hogy mennyire kipihentek az orvosok, akik ezeket a beavatkozásokat végzik.

Több egészségügyi közgazdásszal is beszélgettünk annak érdekében, hogy átlássuk, milyen tényezőkön múlhat a reform sikeressége. Ez alapján úgy látszik, hogy a szakértők szerint

önmagában a béremelés más, az egészségügyi rendszer struktúráját és finanszírozását érintő reformok nélkül nem fogja tudni megszüntetni a hálapénzt.

Azonban abban már eltértek a vélemények, hogy jó irány-e az orvosi béremelésekkel indítani a reformokat, és hogy önmagában elég visszatartó erő lesz-e a hálapénz ellen, hogy a beteg és az orvos is egy évig terjedő szabadságvesztést kockáztat az adásával és elfogadásával, amit egy külön erre kijelölt hatóság fog ellenőrizni...

ITT OLVASHATÓ