MAGYAR KÓLA: A KÖNYV, AMIBŐL MÁSHOL SOROZAT IS LENNE

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2020.11.21.

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) friss jelentései szerint az elmúlt években rendre dőlnek meg a kokaintermesztés globális rekordjai: a tavaly kiadott, 2017-re vonatkozó dokumentum 1976 tonnára becsülte a termelés értékét, 2018-ban pedig ennél valamivel kevesebb, 1723 tonna készült 100 százalékos tisztaságú kokainból. A nemzetközi becslések valahová 70 és 80 milliárd dollár közé teszik évente a kokain-kereskedelemmel foglalkozó piac értékét, ami nagyjából az 2018-as magyar nemzeti össztermék fele.

Ahogy általában a kábítószerekre, úgy a kokainra is igaz, hogy meglehetősen kevés reális információnk van a termelés, kereskedelem és fogyasztás létező mintázatairól, összefüggéseiről, holott globálisan több százmillió ember életére van kihatással: a már idézett UNODC jelentés szerint 2017-ben 188 millió kannabiszfogyasztó, 53 millió ópioid-fogyasztó, illetve 18 millió kokainfogyasztó élt a Földön.

Fehérgalléros kóla

A valós ismereteket inkább a tabusító, elkendőző mítoszok, a titoktartás és az olyan egzotizáló kulturális termékek helyettesítik, mint amelyik a Netflix nagy sikerű filmsorozata, a Narcos volt. Amelyből ugyan kaphattunk egy vázlatos történeti áttekintést a kolumbiai és mexikói nagy drogkartellek felemelkedésének epizódjaiból, de közben az egész sztori átvedlik valami hétköznapi életünktől eltávolított, azon kívül álló, egzotikus látványossággá. Talán semmi sem szemlélteti jobban ezt a jelenséget, mint azok a turistatömegek, akik a sorozat megjelenése után ellepték Pablo Escobar egykori telephelyét, a kolumbiai Medellín városát, tehetős nyugatiaknak kellemes borzongásra alkalmat adó skanzenné alakítva a helyi lakók hétköznapi életét, örömeit, szenvedéseit. (Erről két éve a Guardian forgatott megvilágító erejű videóriportot.)...

ITT OLVASHATÓ