Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.11.
A nemzetközi média egyik kiemelt témája az a fejlemény, hogy az Európai Unió Tanácsának német rotációs elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói kompromisszumos megállapodásra jutottak a 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keretről és az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetéséről. A megállapodást, amely a parlament követelésére jelentősen megnöveli az uniós egészségügyi programra jutó forrásokat, az Erasmus+ támogatását és a kutatásra szánt összegeket, még az uniós tagállamoknak és az Európai Parlament plénumának is el kell fogadnia.
Az összes tagállam jóváhagyása azonban még kérdéses, mert – mint a témában született cikkek arra emlékeztetnek – Magyarország és Lengyelország az egész csomag megvétózásával fenyegetőzik, beleértve azt a pénzügyi intézkedési tervet is, amely a koronavírus-járvány nyomán bekövetkezett gazdasági visszaesés következményeinek az elhárítását célozza. Budapest és Varsó elutasító álláspontjának az oka, hogy a német elnökség és az EP tárgyaló delegációja – még a múlt héten – megállapodott egy új jogállamisági követelményrendszerben is, azzal, hogy az EU visszatarthatja a támogatási pénzeket a jogállami normákat sértő tagállamoktól.
Ma még nyitott kérdés
A dpa német hírügynökség beszámolója, amelyet egyebek közt a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung, vagy éppen a liberális müncheni Süddeutsche Zeitung is átvett, az ilyen pénzvisszatartásra konkrét lehetséges példaként azt az esetet említi, amikor az érintett tagállamban nem működnek teljes függetlenséggel a bíróságok, amelyeknek adott esetben meg kell ítélniük, megfelelő és rendeltetésszerű-e az uniós források felhasználása.
Ma még nyitott kérdés, hogy miként lehet megoldani a Magyarországgal és Lengyelországgal keletkezett konfliktust – írja a német hírügynökség, és hozzáteszi: az uniós jog tiszteletben tartásáért felelős Európai Bizottság mindkét országban hosszabb ideje hiányosságokat tapasztal abban az értelemben, hogy a politika túlságosan erős befolyást gyakorol a bíróságokra. Ezt a bírálatot azonban a varsói és a budapesti kormány kategorikusan visszautasítja – állapítja meg a dpa.
Nem lehet már halogatni
A Süddeutsche Zeitung idézi Heiko Maas német külügyminisztert, aki szerint gyorsan meg kell tenniük a szükséges lépéseket mindazoknak, akik felelősséget viselnek, hiszen a járvány második hulláma nem engedi a további halogatást.
A bajor lap külön emlékeztet arra is, hogy Lengyelország és Magyarország ellen már most is folyik uniós eljárás jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak miatt. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétót helyezett kilátásba – a Süddeutsche szerint – a megállapodáscsomag azon pontjával kapcsolatban, amely az unió saját bevételeinek a bővítését irányozza elő, egyebek közt új adók bevezetésével. Ehhez ugyanis – teszi hozzá magyarázatként a cikk szerzője – valóban szükség van az összes uniós tagország beleegyezésére, sőt a kormányok mellett a nemzeti parlamentek jóváhagyására is, ellentétben a jogállamisági záradékkel, amivel a magyaroknak tulajdonképpen gondjuk van, de ahol az uniós szintű elfogadáshoz a minősített többség is elég.
Úgyse teszik meg?
A müncheni lap mindazonáltal olyan uniós diplomatákat és európai parlamenti képviselőket idéz, akik kételkednek abban, hogy Budapest és Varsó valóban megteszi ezt a lépést, és megvétózza a csomagot. Megszólaltatja Michael Clauss német EU-nagykövetet, aki szerint senkinek sincs szüksége további halogatásra. Erre a kérdésre mindenesetre hamarosan megtudjuk majd a választ, a német diplomata szerint újabb EU-csúcsra nincs már szükség a kidolgozott megállapodáscsomag ügyében.
A Russia Today elnevezésű, angol nyelvű orosz állami hírportál mindenesetre arról ad hírt, hogy Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő „Soros-tervnek” bélyegezte – és ennek alapján visszautasította – az uniós költségvetési csomagot. Zsarolási szándékkal vádolta az uniót a sorból kilógókkal szemben, és azt állította, hogy mindez Soros György tervének a végrehajtása.
A müncheni lap mindazonáltal olyan uniós diplomatákat és európai parlamenti képviselőket idéz, akik kételkednek abban, hogy Budapest és Varsó valóban megteszi ezt a lépést, és megvétózza a csomagot. Megszólaltatja Michael Clauss német EU-nagykövetet, aki szerint senkinek sincs szüksége további halogatásra. Erre a kérdésre mindenesetre hamarosan megtudjuk majd a választ, a német diplomata szerint újabb EU-csúcsra nincs már szükség a kidolgozott megállapodáscsomag ügyében.
A Russia Today elnevezésű, angol nyelvű orosz állami hírportál mindenesetre arról ad hírt, hogy Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő „Soros-tervnek” bélyegezte – és ennek alapján visszautasította – az uniós költségvetési csomagot. Zsarolási szándékkal vádolta az uniót a sorból kilógókkal szemben, és azt állította, hogy mindez Soros György tervének a végrehajtása.
Kint hagy majd a hidegben
Végül röviden kitérünk arra, hogy a Washington Post terjedelmes cikkben foglalkozik azzal, mekkora csapást jelent a világ demagógjaira és diktátoraira nézve Donald Trump amerikai elnök választási veresége. Az áttekintésben szó esik Szaúd-Arábiáról, Egyiptomról, Oroszországról, Észak-Koreáról, illetve Kínáról.
A lap felsorolja azokat, akiket az új Biden-adminisztráció – az imént említett országok vezetői mellett – bizonyos mértékig alighanem szintén „kint hagy majd a hidegben”: Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, Recep Tayyip Erdogan török elnököt, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki – mint a Washington Post írja – gúnyolódott az amerikai liberálisok úgymond morális imperializmusán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.