Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.11.10.
Joe Biden, a megválasztott új amerikai elnök képes lehet arra, hogy helyrehozza az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokat, illetve a NATO-n belüli viszonyokat, a transzatlanti tengelyt – vélekedik Thomas Mayer, a bécsi Der Standardban közölt kommentárjában. Emlékeztet arra, hogy a Donald Trump előtti időkben az Egyesült Államok hagyományosan szoros kapcsolatokat ápolt az európaiakkal – azzal együtt is, hogy az ezredfordulón Európa súlyos konfliktusba került ifjabb George Bush elnökkel az iraki háború miatt, majd Barack Obama elnök a korábbinál erőteljesebben fordult Ázsia felé, az európaiakat pedig nagyobb mérvű saját felelősségvállalásra ösztökélte.
Azt a bizonyos transzatlanti tengelyt eközben soha nem kérdőjelezték meg, miként Amerika részvételét sem a többoldalú nemzetközi együttműködés szervezeteiben, az Egészségügyi Világszervezettől a Kereskedelmi Világszervezeten át a kultúra, a tudomány és az oktatás területén ténykedő UNESCO-ig.
Minden, ami Trumpból hiányzik
Az osztrák elemző úgy látja: Bidenben megvan minden, ami Trumpból hiányzik – bölcsesség, tapasztalat, megállapodott személyiség, retorikai, valamint szakmai tekintély. Hosszú szenátorkodása és Obama melletti alelnökösködése alatt profi jártasságra tett szert a külpolitikában. Bármennyire is próbálkozhat még Trump a választási eredmények megtorpedózásával, a hatalmon maradással, a nemzet káoszba taszításával, azzal lehet számolni, hogy januárban távoznia kell, és addigra Biden javára fog megváltozni a közhangulat – jósolja Thomas Mayer.
Mint fogalmaz, Trump 2016-tól fakalapáccsal esett neki a transzatlanti tengelynek, és megpróbálta megosztani az európaiakat. Most mindezt ki kell javítani, és új, építő szellemű alapokra kell helyezni.
Bidennel könnyebb lesz az európaiaknak
A Der Standard kommentátora szerint feltűnően hallgat az a kevés számú jobboldali nacionalista kormányfő, Magyarországon, illetve Lengyelországban, aki évek óta Trumpra épített. Ugyanakkor a párizsi és a berlini jelzésekből – amelyek a brit kilépés óta megerősödtek – egyértelmű, hogy Európa sokkal több felelősséget kíván vállalni, és nem feltétlenül vár majd a Nagy Testvérre. Ahhoz, hogy Európa és Amerika új partnerségre lépjen egymással, miközben egyúttal versenytársak is egy többpólusú, klímaváltozás által fenyegetett világban, jó érzékekre és bizalomra van szükség. Joe Bidennel ez könnyebb lesz az európaiaknak, mint Donald Trumppal – zárul a bécsi lap kommentárja.
Megerősítést vártak tőle, most elvesztették
A világ populistái elvesztették vezetőjüket – írja a londoni Financial Times elemzője, Gideon Rachman. Úgy véli, Trump elvesztése hervasztóan hat sok autokratára, de ez önmagában nem fogja legyőzni őket. A távozó amerikai elnököt a populista internacionálé eddigi informális vezetőjének nevezi, akinek a legfontosabb őrtornyai Brazíliában, Lengyelországban és Magyarországon találhatók. Jelentős jobboldali populista pártok léteznek Olaszországban és Németországban is, amelyek ösztönzést és megerősítést vártak Trumptól.
A tiszta populisták mellett – folytatódik Rachman eszmefuttatása – ott vannak azok a kormányok, amelyek számára, stratégiai és ideológiai okokból vegyesen, kellemetlen Trump veresége. Ilyenek Izrael, Szaúd-Arábia, Nagy-Britannia, India.
Talán Orbán Viktor magyar miniszterelnök a legnyíltabb hirdetője a globális trumpizmusnak – írja a Financial Times szerzője, és megjegyzi: az az eltökéltség, amivel a magyar vezető a 2015-ös európai migrációs válság idején eltorlaszolta a muszlim menekültek útját, kiváltotta az amerikai jobboldal csodálatát, és egy évvel később Trump úgy nyerte meg az elnökválasztást, hogy a migránsokat távol tartó fal megépítésének az ígéretével, valamint a muszlimok beutazási tilalmának a kilátásba helyezésével kampányolt.
Ettől még Orbánnak mély a hazai beágyazottsága
Trump mostani elvesztése önmagában nem jelent vereséget az európai populisták számára, a magyar és a lengyel kormányzatnak mély a hazai beágyazottsága – figyelmeztet Gideon Rachman. A Trumpra leadott szavazatok azt is jelentik, hogy vannak még erős ideológiai szövetségeseik a populistáknak az Egyesült Államokban. Ahogyan az európai liberálisok úgy döntöttek, hogy kibekkelik Trumpot, ugyanúgy a populisták most majd ki akarják bekkelni Bident.
A Financial Times szerzője úgy vélekedik, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök alighanem megpróbál szabadulni a „brit Trump” megbélyegző minősítéstől, az elkövetkező hónapokban igyekszik majd a szekrény mélyére rejteni populista ruhatárát, és elővesz majd néhány liberális öltözéket. De Trump rajongói klubjának kemény magja – az olyan figurák, min Orbán vagy Jair Bolsonaro brazil elnök – alighanem beássa magát, abban a reményben, hogy hőse 2024-ben visszatér.
Nem játszhatja ki a Trump-kártyát, ha jogállamról van szó
Röviden megemlítem még, hogy a londoni kommentátor által megfogalmazott gondolat több más elemzésből is visszaköszön. Így például Paul Taylor a Politico című amerikai portál európai kiadásában szintén arról ír, hogy az európai populisták elveszítették fehér házi vezérszónokukat. Ez a helyzetértékelés is kiemeli, hogy Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński többé nem tudja kijátszani a Trump-kártyát, amikor igyekszik ellenállni az európai intézmények nyomásgyakorlásának, amely az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiapluralizmus és a polgári jogok ügyében nehezedik rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.