Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2020.11.12.
Ahogy azt megírtuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) által végzett felmérés szerint "a magyar orvosok 77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is."
A helyzet legalább ennyire tragikus a szakdolgozói oldalon: a nagyjából 70 ezer szakdolgozó közül a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felhívására mindössze egy hét alatt 23 771 aláírás érkezett azért, hogy a törvényt a hatályba lépése előtt módosítsák. Közben a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) is mérésekbe kezdett, hányan nem írnák alá januárban az új jogviszonyt. A MESZK adatai szerint 30 százalék közül mozog ez a szám. Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak megjegyezte: a fiatalok körében ez az arány magasabb is lehet, mivel ők mobilisabbak, könnyebben belevágnak a külföldi munkába, mint a középkorúak vagy a nyugdíjhoz közeledők. A szakdolgozók 90 százaléka nő, akikre több családi kötöttség hárul, mint a férfiakra, ők ezért talán nehezebben hagyják el az országot – de ez nem jelenti azt, hogy maradnak a közfinanszírozott egészségügyben, sokan az orvosokhoz hasonlóan inkább átigazolnak a magánellátásba.
"A szakdolgozók körében sokkal magasabb azok aránya, akik a pályát is elhagynák. Az orvosok 170–350 százalékos béremelése legalább vonzóvá teszi a szakmát, a szakdolgozóknál viszont eddig volt egy 40 százalékos emelés és 2022-re ígértek újabb 30 százalékot. Ez így teljesen elfogadhatatlan, ez a szakdolgozóknak nettó veszteség" – mondja a FESZ elnöke, aki szerint ez a törvény csupán az orvosbérekben kedvezőbb az eddiginél, másban nem. Mivel a szakdolgozókat nem kompenzálják, sokak számára kedvezőbb például a kereskedelemben elhelyezkedni, és mellette bedolgozni a házi betegellátásba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.