Szerző: SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
2020.11.25.
A magyar és a lengyel kormány Brüsszelben hivatalosan is bejelentette, hogy kész megvétózni a hétéves költségvetést és a Jövő Generáció nevű helyreállítási alapot, amennyiben a kifizetéseket jogállamisági feltételhez kötik. A nemzetközi sajtó és a szakértők azóta is folyamatosan találgatnak, hogy a bejelentés csupán egy blöff, zsarolási eszköz (udvariasabban: induló tárgyalási pozíció), vagy valóban eltökéltek a két fontos pénzügyi eszköz vétójára.
Nem csoda az általános értetlenkedés, az emberi viselkedés előrejelzésére vonatkozó eddigi ismereteink nem adnak magyarázatot a két kormány álláspontjára. Mindketten elszántan meg akarnak akadályozni valamit, amivel elvileg egyetértenek, aminek a fő haszonélvezői, és ráadásul még szükségük is van rá.
Mi a vétófenyegetés célja?
Nehéz indulatok nélkül beszélni arról, amit a lengyel és a magyar kormány művel, de felettébb hasznos, ha meg akarjuk érteni, hogy mi történt eddig és várhatóan mi történik majd. Ha abból indulunk ki, amit mondanak, hogy a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését szeretnék megakadályozni, akkor arra következtethetünk, hogy ez csak terelés és ürügy, mert ez egy irreális cél, amely elfedi a valódi célt, a két pénzügyi eszköz (a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap) vétóját. A jogállamisági feltételekhez kötést megakadályozni ugyanis nem lehet a Tanácsban, mert az Európai Parlament ebben a kérdésben nagyon elkötelezett, és még a Tanácsban is Hollandia, valamint néhány északi állam ebben nem kíván engedni. Ezt ők is pontosan tudják. Ez tehát királyi út a vétóhoz, a lehetetlen feltétel, amelynek az lehet az értelme, hogy a saját híveik szemében legitimálhatja a vétót, és elfogadhatja annak rendkívül kedvezőtlen gazdasági és politikai következményeit. Ez az egyszerű és kézenfekvő értelmezése az eseményeknek, de valószínűleg téves...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.