Szerző: BÁRON GYÖRGY
2020.11.20.
Mert rombolni jöttek, efelől az utolsó hetek történései nem hagytak kétséget. Eleinte még nyomták az álszent szövegeket, miszerint semmi nem fontosabb számukra annál, hogy a diákok tanulhassanak, befejezhessék a félévet. Amikor kiderült, hogy ezt senki nem veszi be, mert a tanítás nélkülük, sőt ellenükre is zavartalanul folyik, s egyetlen hallgató vagy tanár sem tart igényt a „segítségükre” – az ezzel kapcsolatos nyílt levelet az egyetem vagy négyszáz polgára írta alá –, akkor áttértek a „felperzselt föld” taktikájára. Ha már elfoglalni nem tudják, akkor tönkreteszik, lerombolják. Puszta személyes sértettségből? Vagy fenső politikai ukázra, hogy példát statuáljanak: így jár, aki ugrál? Mindegy, ez legyen a történészek és elmegyógyászok leckéje. Azzal kezdték, hogy gyorsparanccsal néhány óra alatt megpróbálták kiüríteni az épületet, kizsuppolni a kollégistákat, majd, amikor ez nem sikerült, lekapcsolták az internetet, bezárták a tantermeket, a tanítást bizonyító iratköteget nem továbbították az Oktatási Hivatalnak, aztán a tanároktól és az illetékes adminisztrátoroktól megvonták a hozzáférést a Neptun rendszerhez, ahol rögzíteni lehet a tanítás dokumentumait, kiírni a vizsgákat, nehogy nyoma legyen annak, hogy az egyetemen – horribile dictu – tanítás folyik, végül az áramot is elvették, majd bejelentették a félév felfüggesztését, az oktatás betiltását. Az erről szóló ukáz, mint mindegyik, az exgépesített címéről jött, Guildenstern (vagy Rosencrantz) adjutáns ellenjegyzésével, ismertetve egy kuratóriumi határozatot, amelyet nem mellékelt a hadparancshoz, azóta sem láttuk. Nemcsak a triumvirek legitimitása, hanem az utasításuk jogszerűsége is megkérdőjelezhető – ezzel most szakjogászok foglalkoznak. Az indok az volt, hogy az oktatásért aggódó újsütetű vezetők nem tudják ellenőrizni, folyik-e az épületekben tanítás. Az egyetem polgárai, hallgatók, tanárok így most bizonyítékokat gyűjtenek arról, hogy tényleg megtartják az órákat. Abszurdum, mint minden eleme ennek a szomorú históriának. A világhírű filmrendező, akinek keze alól évtizedek óta sikeres tanítványok sora került ki, most bizonygassa, hogy valóban tanít? Vagy a legendás professzor, akinek óráit ámulva hallgatják a diákok? Mit kellene beírnia az igazoló lapra annak a filmesnek, aki fél éjszaka forgat a tanítványaival, a diplomafilmjeik világfesztiválokat nyernek; a színházi rendezőnek, akinek a vizsgaelőadásait bárki megtapsolhatja az Ódryn; az osztályfőnöknek, akinek a tévés hallgatói olyan körkapcsolásos élő közvetítést produkáltak, gyakorlatilag a semmiből, amilyet a százmilliárddal kitömött állami propagandacsatornának soha nem sikerült. Ezt mindenki látja-tudja, ehhez nem kell az exgépesítettnek és hadapródainak bemenniük az épületbe. Vagy úgy képzelik, hogy körbejárnak, s megvizsgálják, Kende János rendesen vezeti-e a világítási gyakorlatot, Hegedűs D. Géza a színházi próbát, Karsai György az ókoriszínház-kurzust... Ha valóban ezért akartak bejutni, akkor tényleg jobb, hogy kint maradtak. Azt vélhetően el sem tudják képzelni, hogy ezen az egyetemen a diákok kérik, legyen több óra, mert élvezik a tanítást. Ezért jöttek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.