Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.11.23.
George Clooney is Orbán Viktorral példálózik. Még nem voltunk a pandémia kellős közepén, amikor a Midnight Sky című filmet forgattuk – nyilatkozta GQ magazin Youtube-csatornájának a jövő környezeti katasztrófáiról és félelmeiről szóló film producere és főszereplője, a híres színész. Amikor a gyűlöletről és a dühről beszélt, akkor hozta fel példaként a brazil Jair Bolsonaro elnököt és a magyar Orbán Viktor miniszterelnököt. Már csak az a kérdés, vajon hová fajul majd ez a düh és gyűlölet 2049-re, amikor a film története játszódik.
A Bloomberg amerikai hírügynökség a hétvégén szerkesztőségi véleménycikkben reagált arra, hogy Magyar- és Lengyelország „váltságdíjat követelve túszul ejtette” az unió másik 25 tagját a hétéves költségvetés és a koronavírus-válság miatti segélycsomag megvétózásának bejelentésével. Ami azért lenne végzetes, mert egyenként nem tudnának olyan kedvező feltételekkel hitelhez jutni a tagállamok, mint ahogy erre lehetőségük lenne együttes fellépéssel. (Ugyan Orbán bejelentette, hogy Magyarország már kötvényt bocsátott ki, de azt nem tette hozzá, hogy ez súlyosan megnöveli a költségvetés hiányát és az államadósságot – Cs. J.). A cikk szerint a két „szakadár” ország, a magyarok és lengyelek fausti követeléssel állnak elő, hogy odahaza folytathassák populista politikájukat. A cikk szerint ha győznének, az nagy veszélyt jelentene a közösség demokratikus alapértékeire. Egyébként e két ország az uniós alapok legnagyobb nettó haszonélvezői között van. Ráadásul ha úgyis azt mondják, hogy náluk működik a jogállam, akkor mitől félnek, miért nem fogadják el ezt a mechanizmust? – teszi fel a kérdést a cikk szerzője. De persze, a populizmus nem így működik. A Bloomberg szerkesztőségi véleménye szerint az EU nem engedheti meg, hogy zsarolják. Inkább írják alá a megegyezést később, mint hogy engedjenek a jogállami normákból.
Kevés lap figyelt fel Orbán Viktor pénteki Kossuth rádiós interjújára. A nagy olvasottságú brit üzleti lapnak, a CityAM-nek viszont megütötte a fülét, hogy a magyar kormányfő úgy fogalmazott, lesz végül megegyezés Brüsszel és Budapest között a jogállami mechanizmusban, merthogy általában a tárgyalások így szoktak végződni. Ugyanakkor részletekkel nem szolgált. Az Európai Központi Bank vezetője, a francia Christine Lagarde viszont sürgeti a megállapodást, mert ahogy súlyosbodik a pandémia Európa-szerte, úgy nő a gazdasági csőd kockázata. Szerinte ezért nincs idő várni az egységes és kedvezményes uniós hitelfelvétellel.
Újabb fegyvervásárlást jelentett be Maróth Sándor védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos – számol be róla több sajtóorgánum, például a brit Airforce Technology szaklap vagy az Eurasian Times. Nyár végén a magyar kormány az amerikaiakkal 1 milliárd dolláros katonai üzletet ütött nyélbe, most viszont norvég NASAMS rövid és középhatótávolságú, föld-levegő légvédelmi rakétarendszer vásárlásának 2023-ra teljesülő szerződésről szólnak a hírek, amellyel a régi szovjet rendszert cseréli le hazánk. Ezzel még inkább NATO-kompatibilis védelmi rendszere lesz Magyarországnak és a beruházást a NATO elvárásként megfogalmazott, a GDP 2 százalékát kitevő katonai hozzájárulási kötelezettség indokolja.
A legtekintélyesebb angol nyelvű kínai közszolgálati TV, a CGTN/CCTV számolt be Szijjártó Péter és kínai partnere újabb telefonos egyeztetéséről. A kínai fél üdvözli, hogy Magyarország „vezető és koordináló szerepet” játszik Kína európai kapcsolatainak bővítésében, az úgynevezett 17+1-ek kapcsolatrendszerében. A kommunikációs stratégiáról is egyeztettek, illetve jelezték, hogy a kínai-magyar légifolyosónak most minden eddiginél nagyobb szerepe lesz tekintettel a pandémia-krízisre. Ezen érkeznek majd a kínai oltóanyag szállítmányok is. A cikkből nem derült ki, hogy Budapesten lesz-e a kínai vakcina európai elosztóhelye, illetve egyelőre arról sincs megállapodás, hogy Magyarország használja-e majd valamelyik kínai fejlesztésű oltóanyagot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.