Szerző: KONDOR PÉTER
2020.11.20.
...Ma már nem nehéz belátni, hogy deviza alapú lakáshitelt felvenni a 2000-es évek közepén – illetve ezek elterjedését nem meggátolni – nem volt jó ötlet. A 2008-as válságot követően, a svájci frank árfolyamának megugrása következtében több százezer család került nehéz, gyakran reménytelen helyzetbe, és sokan még mindig viselik a következményeket.
Bonyolultabb kérdés az, hogy mekkora szerepe volt a devizahitelezés elterjedésének a válság alakulásában. Vajon kisebb lett volna a gazdasági visszaesés vagy kevesebb ember vesztette volna el a munkáját ha a deviza alapú lakáshitelek nem jelennek meg Magyarországon?
Első hallásra talán meglepő feltételezésnek tűnhet, hogy a tömeges devizahitelezés azoknak a gazdasági helyzetét is rontotta, akik forint hitelt vettek fel, vagy nem vettek fel lakáshitelt egyáltalán. Pedig ha jobban belegondolunk, ahogy a nehéz helyzetbe került családok kevesebbet vásároltak, nehéz helyzetbe hozhatták a környékbeli üzleteket és szolgáltatókat, ami munkahelyek megszűnéséhez vezethetett. A nagyobb munkanélküliség azután még tovább csökkenthette a fogyasztást, mélyítve a válságot.
De meg lehet-e becsülni, hány ember tarthatta volna meg az állását a válságot követő években, ha az összes devizahiteles inkább forint-hitelt vett volna fel? Gyöngyösi Győző a SAFE kutatóintézet, és Emil Verner az MIT kutatója erre tesznek kísérletet egy vezető amerikai folyóiratban megjelent tanulmányukban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.