Szerző: CSEPREGI EVELYN
2020.10.12.
Hogyan mutatná be a hálózatelméletet annak, aki még nem hallott róla?
A XXI. század sok szempontból a hálózatok százada. A biológiai egzisztenciánk a hálózatokra épül, mivel a sejtjeinkben a gének, a molekulák egymással össze vannak kapcsolva, és az élet lényegében ezeken a kapcsolatokon keresztül keletkezik. Ha egy kicsit közelebb hozzuk magunkhoz a kérdést, a legegyszerűbb a társadalmi hálóra gondolni: kivel kerülünk kapcsolatba napi szinten. Ez különösen izgalmas manapság, a járvány idején, amikor valamilyen módon mindenki hálózat-epidemológussá vált: tudjuk, milyen fontosak a kontaktok, amelyeken keresztül a vírus terjedni tud. A hálózattudomány azzal foglalkozik, hogy megérti a hálókat – amelyek úgy a kontaktokon, mint a szociális-, vagy a sejtben található genetikai kapcsolatokon keresztül létrejönnek –, eszköztárat ad arra, hogy ezeket matematikai módon leírja, és megjósolja a viselkedésüket.
Egyértelmű ön szerint, hogy a művészeti szféra is megközelíthető a hálózatok felől?
Remélem, hogy akik eljönnek a kiállításra, látni fogják, hogy ez így van. Az, hogy hol teremtődik érték a kortárs művészetben – amikor időnként közönséges tárgyakat állítunk ki a múzeumban – lényegében azon múlik, milyen kapcsolata van az adott tárgynak a művészhez és a művészeti világ többi részéhez. Tehát láthatatlan hálózatoktól függ. A kiállításban ezt a kérdést is megvizsgáljuk: az elmúlt években feltérképeztük az intézményi és művészeti hálókat globálisan, és ezt most megtettük Magyarországon is egy önkéntes csapat segítségével. Szinte minden magyar művésznek felépítettük a szakmai pályáját az adatokból – hol és mikor állítottak ki –, és az így létrejött művészeti hálókat megjelenítjük a kiállításban. Emellett egyfajta gesztusként minden nap egy magyar művész személyes hálóját rajzoljuk fel a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kutatói által kifejlesztett hálózatrajzoló robottal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.