MÁSNAP

MÉRCE
Szerző: GÁSPÁR MÁTÉ
2020.10.02.

„Fájó lesz a kijózanodás” – ígérte szeptember utolsó napján Vidnyánszky Attila, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó kuratórium elnöke. Arra az októbertől előálló új helyzetre utalt, amikortól – az akadémiai vezetés felmondási idejének letelte, és a hónap elején még bizalmukat bíró korábbi kancellár eltávolítása után – „teljes egészében mi irányítjuk az egyetemet”. És nem beszélt a levegőbe.

24 óra sem telt el azóta, hogy végleg kiléptem az egyetem kapuján, ahol az elmúlt hét évet tanárként, osztályfőnökként, majd intézetvezetőként, s végül szenátorként is töltöttem. De már egy nap távlatából visszanézve is pontosan látszanak a jelek, amelyek beigazolják, hogy az elmúlt évben az intézmény sorsáról való érdemi és valós egyeztetésért folytatott minden küzdelmünk hiábavaló volt.

Felsorolásukkal a falakon belül maradt, felelősség- és kockázatvállalásban is példátlanul bátor és következetes, volt egyetemi polgártársaim küzdelmét kívánom segíteni. Miközben ők – hallgatók, oktatók és munkatársak, fiatalok és idősek, a hazai és nemzetközi szakmai közvélemény elképesztő szolidaritásától támogatva – egyre erősebb és kreatívabb közösségként állnak ki az egyetemi autonómia visszaállításáért, vagyis a hagyomány és a törvényesség tiszteletéért és megőrzéséért, mi, régi és új kívülállók, kényelmesebb helyzetünket a kényelmetlen igazságok kimondására használva vállalhatunk szolidaritást.

2020. október elseje mérföldkő a másfélszázados intézmény történetében: egyetlen nap leforgása alatt jövőjét meghatározó, ám egyúttal múltját is felülíró döntések sokasága született. Mindez nem volt szükségszerű.

A szeptember elsejével tulajdonosi jogkörrel felruházott kuratóriumnak egy hónapja lett volna, hogy megteremtse a békésebb átmenet körülményeit. A távozó vezetőség gesztusa, a 30 napos felmondási idő éppen ezt akarta szolgálni, pontosan tudva, mivel tartozik az intézmény missziójának: az oktatás, a művészeti és tudományos tevékenység folytonossága biztosításának.

Ebben a 30 napban – ez visszatekintve már világosan látszik – a kuratórium tudatosan szabotálta saját feladatát, meg sem próbált párbeszédbe, egyeztetésbe kezdeni (minden erről szóló kurátori nyilatkozat egyszerű hazugság).

Helyette (1) folytatta a „modellváltásnak” is megágyazó méltatlan, lejárató sajtóhadjáratot; (2) hivatalos feljegyzések formájában gyenge lábakon álló utasításokkal és „tájékoztatás kérésekkel” bombázta az egyetem vezetőségét; (3) egyoldalúan nyúlt ismételten bele a Szervezeti és Működési Szabályzatba, előkészítendő a terepet az oktatásirányítás erőszakos – nem egyeztetett és jogszabály ellenes – átvételére; (4) közvetetten és közvetve saját intézménye elleni vizsgálatra, állásfoglalásra kért fel állami hatóságokat (Számvevőszék, Oktatási Hivatal, Bíróság).

A háttérben pedig zajlott a D-nap előkészítése...

ITT OLVASHATÓ