Szerző: HERCZOG LÁSZLÓ
2020.10.16.
.
..Magát a jogalkotást is mindig törvény szabályozta, szigorú előírásokkal. Az Orbán-kormány egyik első lépése volt, hogy a korábbi jogalkotásról szóló törvény helyett új és mindjárt két törvényt alkosson. Az egyik a jogalkotás általános szabályait, a másik a jogszabályok egyeztetésének a rendjét tartalmazza (2010. évi CXXXI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről – a továbbiakban: törvény).
A törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy a lehető legszélesebb kör véleményezhesse a törvények és rendeletek tervezeteit, sőt arra is rámutat, hogy „a tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is”. Ugyanakkor a törvény kivételeket is tartalmaz, így egyebek mellett az 5. § (5) bekezdésében megengedi, hogy „[n]em kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.
A törvény a társadalmi egyeztetés két formáját különbözteti meg: a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést (a továbbiakban: általános egyeztetés) és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezést (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés). Általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező. Ennek értelmében közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet és koncepciót. A tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is. Sőt, a társadalmi egyezetésre nem bocsátott tervezeteket is közzé kell tenni a honlapon.
A megadott elektronikuslevél-címen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.
A 10. § (1) bekezdés az egyeztetés időtartalmáról is rendelkezik: „A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. (2) A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.”
Ha a törvény előírásait és az alkalmazását összevetjük, nem kell hosszú elemzésbe bocsátkoznunk: a kormány az általános egyeztetést (ezúttal is) teljesen mellőzte...
A törvény alapelvként fogalmazza meg, hogy a lehető legszélesebb kör véleményezhesse a törvények és rendeletek tervezeteit, sőt arra is rámutat, hogy „a tervezet társadalmi egyeztetésre bocsátását megelőzően a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter döntése alapján társadalmi egyeztetésre lehet bocsátani a tervezet koncepcióját is”. Ugyanakkor a törvény kivételeket is tartalmaz, így egyebek mellett az 5. § (5) bekezdésében megengedi, hogy „[n]em kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a jogszabály tervezetét, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”.
A törvény a társadalmi egyeztetés két formáját különbözteti meg: a honlapon megadott elérhetőségen keresztül biztosított véleményezést (a továbbiakban: általános egyeztetés) és a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezést (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés). Általános egyeztetés tartása minden esetben kötelező. Ennek értelmében közzé kell tenni a honlapon a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet és koncepciót. A tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is. Sőt, a társadalmi egyezetésre nem bocsátott tervezeteket is közzé kell tenni a honlapon.
A megadott elektronikuslevél-címen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.
A 10. § (1) bekezdés az egyeztetés időtartalmáról is rendelkezik: „A tervezetet a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátással egyidejűleg úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a jogszabály előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. (2) A véleményezési határidő megegyezik a kormányzati szervekkel való egyeztetésre bocsátás során megállapított határidővel, kivételes esetben a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.”
Ha a törvény előírásait és az alkalmazását összevetjük, nem kell hosszú elemzésbe bocsátkoznunk: a kormány az általános egyeztetést (ezúttal is) teljesen mellőzte...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.