Szerző: BALOGH GYULA
2020.10.07.
Egy vizsgaelőadás olyan, mint egy sűrítmény. Nem tud szabadulni ugyanis a nevétől, vagyis a vizsgától. Meg akar mutatni valamit, fokozottan, nagy elánnal, már ezért sem lehet pusztulat, ahogy az egyik vidéki színház igazgatója minősítette a Színház-és Filmművészeti Egyetem vizsgáit, noha az ő kaposvári növendékei is dolgoztak budapesti társaikkal.
Fullajtár Andrea és Zsámbéki Gábor osztálya a Tárnoki Márk által rendezett „Ha átléped a küszöbünk” című vizsgával, mintha a beszólásokra is szeretett volna reagálni, az osztályról, az egyetemről készített egy etűdökből, szkeccsekből álló előadást a közreműködők improvizációi alapján. Van ennek hagyománya, hiszen Máté Gábor egyik volt osztálya éveken át készít nyaranta előadást valamelyikük életéről. Itt sincs darab, erősebb és kevésbé erős jelenetek követik egymást. Önmagukról akartak beszélni, arról, hogy mi történik velük a mostani „szabadságharcos” időkben. De nem áthallásos, összekacsintós produkciót kínálnak. Önmagukat adják, kitárulkoznak. Arról próbálnak beszélni színházi eszközökkel, hogy miért lesznek színészek, ki honnan jött és hol tart, milyen ez az osztály, hogyan hatottak egymásra. Na és persze a „forradalomról”, amibe egyszer csak belecsöppentek. Úgy érezték, hogy el akarják tőlük venni az egyetemüket, azt ahová felvételiztek, elveszthetik azokat a tanárokat, akikhez jelentkeztek. De ebben az előadásban ezek az üzenetek nem direktek, elemeltebbek, persze sokszor hangzanak el konkrét nevek, mint ahogy a játszók is a fikciós szerepeket leszámítva saját nevüket használják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.