ÉLET ÉS IRODALOM 2020/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.10.22.

P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Még a sorrendet se

A hétfő este utolsó „közszolgálati” híre, igyekszem szó szerint idézni, így szólt: „a palament elnöke figyelmeztette a jobbikos Jakab Pétert, aki egy zsák krumplival rohangált az ülésteremben”. Igazából a hírnek se előzménye, se korrekt eseménytörténete nem volt, csak annyi, hogy Jakab krumplival rohangált. Hogy ezt ki fogalmazta, nem tudni, gondolom, valaki, akinek az a munkája, hogy az elé rakott anyagból lehetőség szerint olyan információt gyártson, ami egyszerre torz, félrevezető és nélkülözi a lényeget. Ezt az embert, aki nyilván jól meghúzódik a szerkesztőségi falak között, és csak akkor látni, amikor megéhezik, és a büfében bekap valamit, ennél valamivel jobb időkben hírszerkesztőnek nevezték. Aznapi feladata többek között nyilván az lett volna, hogy megfogalmazzon egy nem túl bonyolult parlamenti eseményt: a néhány nappal korábbi választásokon olcsó krumplival kampányoló kormánypárti akciót az ellenzék egyik vezetője azzal minősítette, hogy egy zsák krumplit tett az így kampányoló Fidesz elnökének asztalára. Az elnök történetesen a magyar kormányfő.

Nem lett volna természetesen semmilyen futkorászás, ha a képviselő ezt megtehette volna, de nem tehette meg, mert a különben egykedvűen ücsörgő pártelnök védelmére kelt a fürge Kocsis Máté, az ilyen esetekben mindig ugrásra kész Balla György frakcióigazgató, a meglepetés hatása alatt még csak tápászkodó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint a miniszterelnök segítségére siető Kövér házelnök. Elgondolni is rossz, a magyar demokratikus berendezkedés mekkora sérelmével járt volna, ha a kormányfő asztalára sikerült volna letenni a zsák krumplit...

Molnár Erzsébet: A harmadik szárny

Eörsi László: A kispesti fegyveres ellenállás
A forradalmi karhatalom megalakulása Kispesten

A forradalom kirobbanása után néhány napon belül Kispesten is kiéleződött a helyzet, a tömeg a kapitányság megtámadására készült. „Ezt jelentettem Kopácsi ezredesnek, és egyben utasítást kértem, amire ezt válaszolta: »ügyes ember maga, Csillik elvtárs [Csillik Gábor őrnagy, a XIX. kerületi kapitányság vezetője], diplomatikusan, módszeresen le kell szerelni őket, meg kell győzni a tömeget.« Kérdeztem, hogy ha nem sikerül, akkor lőni kell-e, erre letette a telefont.” Távmondati utasításra azonnal eltávolította az államvédelmi beosztottakat azzal, hogy a további utasításig tartózkodjanak otthon...

Balla Eszter: Csalás árnyékában

Váncsa István: Az állam szolgálatára esküszünk, esküszünk

Vásárhelyi Mária: A rendszer, amelyben élünk

Egri Viktor: Tárt kapuk

Simonovits András: Nyugdíjtervek választások előtt

Sokan közelegni érzik a 2022-es parlamenti választást, például a kormány a 13. havi nyugdíj „visszaépítésével” kampányol. Az ellenzéki pártok is elkezdték szondáztatni nyugdíjterveiket. Egy demokráciában a pártok egymással versengenek, egy autokráciában az ellenzék csak a víz fölött szeretné tartani a fejét. Mint független szakértő a választási kampánytól függetlenül töröm a fejem, és politikai felelősség nélkül írom le gondolataimat. Ebben a cikkben megpróbálok a demokratikus ellenzéki pártok helyett gondolkodni. Eléggé távol lévén a választástól, nem félek attól, hogy politikai kárt okozok nekik, amikor burkoltan vitatkozom velük. Három dimenzióban fogalmazom meg javaslataimat: 1. Rugalmas korhatár. 2. Rövid távú korrekciók. 3. Nyugdíjreform...

Schmal Alexandra: Rosszkedvünk labirintusa

Október eleje óta lehet látni az HBO-n a Visszatérés Epipóba című dokumentumfilmet, Oláh Judit rendezését, amely öt éven át készült az 1980‑as években működött szendrői nyaraltatásról és vezetőjéről, a 2014‑ben leleplezett, évtizedekkel korábban zajlott abúzusok elkövetőjéről, Sipos Pálról. A filmről az elmúlt hetekben több interjú és kritika is napvilágot látott (e hasábokon Báron György kritikája: Epipo, 2020/40., okt. 2.), amelyek nem alaptalanul méltatták ugyan a rendezői teljesítményt, bennem mégis egy sor kérdőjel maradt. Előrebocsátom: nem semleges nézőként nyilatkozom. 1982-től három éven át aktív résztvevője voltam a szendrői nyaraltatásoknak, így fenntartásaimnak szubjektív elemük is van: a filmben nem ismertem rá arra a Szendrőre, amelynek részese voltam. A kérdés persze nem az, hogy ki emlékszik jól erre vagy arra a mozzanatra, hanem hogy a film egyfajta analitikus deficitben szenved, így a Szendrő-jelenség értelmezése tendenciózus és egyoldalú...

Báron György: A gyávaság spirálja

Magyar László András: Para

Gervai András: A népköztársaság ellensége
Egy emberséges ember

K. Zs. K.: Látogatási tilalom
Rövid történet arról, mit jelent egy betegnek a látogatás

V I S S Z H A N G

Komáromi Gabriella: Miről is szól A Hétfejű Tündér?
(Szelíd töprengés a viták kellős közepén)

Rényi Zsuzsanna: Szolidaritást!

Ujvári Márta: Birnam erdeje

P Á R A T L A N

Szilasi György: GRÓFI GOND

aha: OPTIMISTA

aj: KI ÉPÜLT LE?

(c-e): HÁROM AZ EGYBEN

GÁLÁ: TENDER

msz: IGAZ, HAMIS

jos: ROVÓSÍRÁS

azdagm: MAI „VÁRVÉDŐK”

Lantai András: BANDITÁK

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ