Szerző: Dr. SÁNDOR ZSUZSA
2020.10.17.
KORÁBBAN A TÉMÁBAN:
Már a bírói kinevezéseket is bekebelezte a politika
Igazán ritkán értek egyet Schiffer Andrással, de ezúttal a szívemből szólt, amikor Varga Zsolt András kúriai elnökké válása kapcsán azt írta: „most lehet elkezdeni aggódni”. Aggodalomra ugyan szerintem eddig is volt már számos ok, de ez a döntés tényleg felülmúlja az eddigieket.
Mivel is kezdjem? A jogalkotással, amelynek egyértelmű célja volt a bíróság, az ítélkezés alárendelése a politikának, vagy Varga Zs. András elveinek, gondolkodásának bemutatásával? Végül is szinte mindegy, hisz a kettő szorosan összefügg.
A Fidesz 2010 óta törekszik arra, hogy a bíróságot a maga képére formálja. Bár ebbéli igyekezetében érték kudarcok a kormányt, de – mint a mostani helyzet is bizonyítja – sohasem adta fel. Kezdődött azzal, hogy a törvényhozás az Országos Bírói Hivatalnak olyan túlhatalmat biztosított, ami szinte lehetetlenné tette, hogy a bíróság – saját tagjaiból választott – önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács ellenőrizhesse a bíróságok igazgatását. Évekig tartó botrányok után Handó Tündének távoznia kellett a hivatal éléről, mire alkotmánybírót faragtak belőle. Igaz, azóta megteremtették a jogi lehetőséget arra, hogy Handó bármikor visszatérhessen a bíróságra, méghozzá kúriai tanácselnökként.
A nemzetközi felháborodás miatt kudarcba fulladt az a kormányoldali kísérlet, hogy önálló közigazgatási felsőbíróságot hozzanak létre. Pedig milyen hasznos lett volna a Fidesz számára, hogy az igazságügyi miniszteren keresztül közvetlen befolyást gyakorolhasson a választással, adózással, tüntetésekkel, önkormányzati ügyekkel kapcsolatos döntésekre, hogy csak néhányat említsek.
E részleges kudarcok ellenére a Fidesz a kétharmados parlamenti többségével nem most először hoz személyre szabott törvényt. Annak idején így távolították el Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság éléről azzal a trükkel, hogy az intézményt átkeresztelték Kúriára. Baka ugyan pert nyert Strasbourgban, de az elnöki székbe nem térhetett vissza...
A Fidesz 2010 óta törekszik arra, hogy a bíróságot a maga képére formálja. Bár ebbéli igyekezetében érték kudarcok a kormányt, de – mint a mostani helyzet is bizonyítja – sohasem adta fel. Kezdődött azzal, hogy a törvényhozás az Országos Bírói Hivatalnak olyan túlhatalmat biztosított, ami szinte lehetetlenné tette, hogy a bíróság – saját tagjaiból választott – önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács ellenőrizhesse a bíróságok igazgatását. Évekig tartó botrányok után Handó Tündének távoznia kellett a hivatal éléről, mire alkotmánybírót faragtak belőle. Igaz, azóta megteremtették a jogi lehetőséget arra, hogy Handó bármikor visszatérhessen a bíróságra, méghozzá kúriai tanácselnökként.
A nemzetközi felháborodás miatt kudarcba fulladt az a kormányoldali kísérlet, hogy önálló közigazgatási felsőbíróságot hozzanak létre. Pedig milyen hasznos lett volna a Fidesz számára, hogy az igazságügyi miniszteren keresztül közvetlen befolyást gyakorolhasson a választással, adózással, tüntetésekkel, önkormányzati ügyekkel kapcsolatos döntésekre, hogy csak néhányat említsek.
E részleges kudarcok ellenére a Fidesz a kétharmados parlamenti többségével nem most először hoz személyre szabott törvényt. Annak idején így távolították el Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság éléről azzal a trükkel, hogy az intézményt átkeresztelték Kúriára. Baka ugyan pert nyert Strasbourgban, de az elnöki székbe nem térhetett vissza...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.