Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.10.30.
Ha így megy tovább, Európában mintegy hatvan év múlva jöhetnek létre olyan viszonyok, amikor már a nők megvalósult egyenjogúságáról beszélhetünk – ezt állítja a Nemek Egyenjogúságának Európai Intézete, amelynek tegnap közzétett jelentését a Reuters hírügynökség ismerteti. A dokumentum összeállítói szerint a koronavírus-járvány még nehezebbé tette az előrelépést ezen a téren, hiszen a nőkre összességében több, fizetéssel nem elismert házimunka hárul az otthonülésre kényszerített családok ellátásában, a mosás-főzés-takarítás feladataiban. Az intézet számos szempont – így például a munkalehetőségek, a keresetek, a tudás megszerzésének a lehetősége, az időbeosztás, az egészségügyi mutatók - alapján igyekszik számszerűsíteni, hol tart Európa és hol tartanak az egyes országok a női egyenjogúság megteremtése felé vezető úton. Nos, ha a célt 100 pontnak tekintjük, akkor az EU átlaga e friss jelentés szerint 67,9 pont, és a javulás évente mintegy fél pont. Ez az adat még nem tükrözi a járvány hatását, mert a mérőszámok zömmel a 2018-as állapotokat mutatják. Az akkor még 28 tagú Európai Unió országai közül Svédország, Dánia, valamint Franciaország adatai a legjobbak, ugyanakkor 2010 óta a legnagyobb előrehaladást Olaszországban, Luxemburgban és Máltán tapasztalták. És igen, ez ismét egy olyan adatsor, amelyben hazánk a sereghajtók közé tartozik Európában, Görögország és Románia között az utolsó előtti helyen állunk, 53 ponttal. Ez az eredmény mindössze 0,6 ponttal jobb, mint a 2010-es, és Magyarország helyezése most hárommal rosszabb az EU-n belül, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Az új szabályozás hatékonyabb lesz, mint a 7. cikkely
És akkor most nézzük az egyik, lassan örökzölddé minősíthető uniós vitatémát, az úgynevezett kondicionalitást, vagyis azt, hogy miként tegyék függővé az EU-támogatások folyósítását a jogállami elvek érvényesülésétől. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című mérvadó német konzervatív lap brüsszeli tudósítójának a beszámolója szerint immár közel van a megállapodás a tagállami kormányok álláspontját közös nevezőre hozni próbáló Tanács és az Európai Parlament között. A cikk idézi Monika Hohlmeiert, a parlament költségvetés-ellenőrzési bizottságának bajor, CSU-s elnökét – idősebbeknek: néhai Franz Josef Strauss lányát -, aki azt mondja, nyolcvan százalékban már megkapták azt, ami fontos a számukra. Az új szabályozás – írja a frankfurti lap – hatékonyabb lesz, mint az az eljárás, ami az unió szerződés 7. cikke alapján folyamatban van Lengyelország, illetve Magyarország ellen, de a zöldek és a liberálisok még ellenvetésekkel élnek. A parlamentet mindenesetre szorítja az idő, hiszen amíg nyitott kérdés marad a jogállamiság ügye, addig nem indulhatnak el a kifizetések a nyáron elhatározott, összesen 1,8 billió – vagyis 1800 milliárd – eurós pénzügyi forráscsomagból. E csomag két fő részből áll: az egyik az EU 2021 és 2027 közötti keretköltségvetése, amely több mint egybilliót tesz ki, a másik pedig a járvány okozta gazdasági visszaesésből való kilábalást szolgáló, 750 milliárdos alap.
Megelőző funkciója is lenne
A Frankfurter Allgemeine értesülése szerint a formálódó kompromisszum értelmében abban az esetben, ha egy tagállamban a jogállamiság sérelme közvetlen módon befolyásolja, illetve jelentős mértékben befolyásolhatja az unió büdzséjét vagy pénzügyi érdekeit, akkor leállíthatóak lennének az agrár-, illetve a kohéziós támogatások. Vagyis nem a jogállamiság bármilyen sérelme adhatna okot a pénzek visszatartására, hanem csak az olyan sérelmek, amelyek az EU-ra nézve is hátrányosak pénzügyi értelemben. Ilyen lehet például – és ezt már én teszem hozzá – ha az igazságügyi rendszer nem üldözi hatékonyan az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos csalásokat. Másfelől nem bármilyen uniós támogatásformákat lehetne megvonni, hanem csak a hagyományos mezőgazdasági, valamint a fejletlenebb tagországok felzárkóztatását célzó pénzalapokat. Ezek szűkítő elemek a kompromisszumos tervezetben. A német lap ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem csupán a már bekövetkezett uniós érdeksérelem esetén lenne alkalmazható a pénzek megvonása, hanem már akkor is, ha fennáll az uniós érdeksérelemmel fenyegető helyzet – vagyis ez a mechanizmus preventív jellegű is lenne. Ezen felül – értesült a Frankfurter Allgemeine – összeállítottak egy olyan listát is, amely külön-külön megnevezi azokat a tényállásokat, amelyeket az unió a jogállamiság megsértéseként értelmez. Ennek a listának az első helyén szerepel az igazságszolgáltatás függetlenségének a veszélyeztetése – tehát ez is kifejezetten megelőző célzatú megfogalmazás. A jogállamiság sérelmének tényállási listáján szerepel az is, ha az állam nem jár el a hatóságok törvényellenes döntéseivel szemben.
Mihez kelljen többség? Az elfogadáshoz, vagy az elutasításhoz?
A német lap úgy tudja: a parlament engedett abból, hogy csak minősített többséggel lehessen megakadályozni a támogatások felfüggesztésére irányuló európai bizottsági javaslatot. Ehelyett fordítva lenne: akkor lehetne csak felfüggeszteni a folyósítást, ha abba a Tanács minősített többséggel beleegyezik.
A jövő héten újabb tárgyalási forduló lesz. Magyarország és Lengyelország már világossá tette, hogy elutasítja ezt a kompromisszumot. Az viszont még bizonytalan, elmennek-e addig, hogy blokkolják az egész pénzügyi csomagot – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.