AZ ÁLLAM SZOLGÁLATÁRA ESKÜSZÜNK, ESKÜSZÜNK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2020.10.22.

Mészáros Lőrinc válóperének tárgyalásakor a Budai Központi Kerületi Bíróság egész 

épületét – a be- és kilépést még az ott dolgozó hivatalos személyek és az idézettek számára is megtiltva – teljesen lezárták, méghozzá egy nem közszereplő, nem védett hivatalos személy, egy magánszemély ügye miatt – írja Arató Gergely képviselő (DK) a házelnökhöz intézett beadványában. – Milyen alapon?, teszi fel a kérdést, hozzáfűzve, hogy szerinte mindez sérti az Alaptörvény XXVII. cikkében rögzített mozgásszabadság alapelvét, továbbá felvetheti a Btk. 194. §-ában szabályozott személyi szabadság megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúját is. Meg még sok más egyebet.

A probléma lényege abban áll, hogy a válófélben levő érdemdús felcsúti ezermester társadalmi pozíciója tisztázatlan. Mondhatnánk egyszerűen vállalkozónak, csak hát a legfőbb gázszerelő köztudomásúlag uralkodónk bizalmát, sőt barátságát élvezi, ehhez pedig nyilvánvalóan szuperhumán lelki-erkölcsi kvalitásokkal kell bírnia. Ehhez jön még amaz ismert körülmény, mely szerint hozzá hasonlítható gazdasági fenomént, olyat, aki a cégének az árbevételét tíz év alatt az ezerszeresére lett volna képes növelni, soha korábban nem hordott a hátán a magyar ugar, de a földkerekség se nagyon.

Adva van tehát egy félisteni szubjektum, aki nyilvánvalóan megkülönböztetett bánásmódra tarthat igényt, és ezt láthatólag meg is kapja. A gond az, hogy informálisan kapja meg, ahogy a taxisofőr a borravalót, nem pedig úgy, mint ami neki a kozmosz örök és megmásíthatatlan törvényei szerint egyértelműen kijár. Tovább súlyosbítja a problémát az a körülmény, hogy a felcsúti gázszerelő e tekintetben nincs egyedül. Uralkodónk nagy létszámú udvartartásának valamennyi tagját megilletik bizonyos előjogok, csakhogy ebből most még semmi sincs kodifikálva, így aztán nem tudható, hogy melyiküknek mit kell kapnia. Mindez kínos bizonytalanságot szül, ergo nem tartható fenn a végtelenségig, kiváltképp nem egy olyan illiberális, tehát a kristályrácshoz hasonló szerkezetű társadalomban, amilyet uralkodónk épített fel valamennyiünk legnagyobb örömére.

Ha ezt sikerült belátnunk, akkor a megoldás már önként adódik. Adományozzon uralkodónk az arra érdemeseknek grófi és bárói címeket, vagyont nem kell mellékelnie hozzá, azt ugyanis már megkapták. A nemesi előjogok kerüljenek be az Alaptörvénybe, az amúgy is csupa szamárságból van összerakva, pár oldalnyi plusz fel se tűnik. Törvényes akadálya ennek nincs, uralkodónk Horthyval ellentétben sohase mondott le a királyi előjogokról, amelyek körébe a nemesi címek adományozása is tartozott, fiskális okoskodás pedig kizárva...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)