ALKALMAZKODNUNK KELL AZ ADATHOZ, KÜLÖNBEN KÁOSZ LESZ

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2020.10.10.

Rendhagyó kiállítás látogatható szombattól a Ludwig Múzeumban: a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a Barabási Albert-László vezette BarabásiLab kutatólabor negyed évszázados munkásságán keresztül mutatja be a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetét, a szövevényes hálózati ábráktól a 3d nyomtatással készült adatszobrokon át a virtuálisan bejárható hálózatokig. A világhírű magyar hálózatkutatóval a kiállított munkái között beszélgettünk a tudományos vizualizációk múzeumi művé válásáról, a munkájuk technológiai határfeszegetéseiről és a virtuális valóság térhódításáról. Elmesélte, hogyan vált járványügyi véleményvezérré, és a CEU-ügy új fejleményéről is elmondta a véleményét.

Egy interjújában azt mondta, egykor képzőművésznek készült. Hogy éli meg, hogy 25 év kitérővel most múzeumba kerültek a munkái?

Nem is 25, inkább 30-35 év, ugyanis már gimnazistaként szobrásznak készültem és tanultam. De ugyanebben az időszakban fedeztem fel a fizikát is, ami sokkal jobban ment, mint a szobrászat, és sokkal realisztikusabb életpálya is volt számomra az akkori romániai helyzetben, ahol nagyon kevés, konkrétan öt szobrászati hely volt az egyetemeken. De a művészet iránti rajongásom nem szűnt meg. Mikor egyetemi tanárrá váltam, kihasználtam az egyetemünk által adott lehetőséget, hogy felvehettem kurzusokat, és jó néhány művészeti kurzust végigtanultam az egyetemen. Amikor tíz évvel ezelőtt visszaköltöztem Magyarországra, akkor kezdtem gyűjteni, művészekkel együtt dolgozni, kiállításokat szervezni. Visszatérve az eredeti kérdésére, ez hihetetlen öröm, és nagyon megható, hogy a múzeum fölvállalta ezt az anyagot, és fantasztikus munkát végeztek, méltó módon megjelenhessen...

ITT OLVASHATÓ