Szerző: KLÁG DÁVID
2020.10.25.
A Lupáról beszélgetünk egy csomót előtte, sétálunk a platánsoron, és nem kell tizenöt percnek eltelnie, hogy a bűnözés legyen a téma: hirtelen már arról van szó, hogy élt itt egy gengszter, aki felgyújtott egy autót, meg hogy többször megfordult itt Ragyás Tóni, az óbudai bűnöző, akit 2003-ben a kocsijában kivégeztek.
Ez az élet tényleg nem tűnik veszélyesnek, de azok a sorsok, amikkel Dezső foglalkozik, azok. 2019-ben jelent meg a Maffiózók mackónadrágban című könyve, ami évtizedről évtizedre vette át a magyar szervezett bűnözés történetét (Ragyás Tóni is szerepel benne), és ami tavalyi év egyik legnagyobb könyves sikere volt a több tízezer eladott példányával. A folytatás nem váratott sokat magára, idén október 20-án megjelent a Magyar kóla, ami ugyanolyan eljárással, rengeteg kutatómunkával, interjúkkal, levéltári melóval készült, mint a korábbi, de sokkal áramvonalasabb lett, a bűnözés egésze helyett ugyanis csak a kokainról szól, a terjesztésről, a köré épülő infrastuktúrákról, a nagypályás drogbárókról, a kisstílű futárokról, azokról, akik rács mögé kerültek, és azokról, akik még mindig benne vannak nyakig. Ezekről beszélgettünk.
Emlékszel, hogy mi volt az első találkozásod a szervezett bűnözéssel?
Egyszer Móron egy kocsmát vezettem. Külföldön tanultam, de hazajöttem, mert apám meghalt. A család megörökölt egy kocsmát, azt vezettem. Volt egy kis elszámolási probléma a helyen. Felhívtam egy barátomat, akiről tudtam, hogy Fehérváron benne van az éjszakai életben, tanácsot akartam kérni, hogy ilyenkor mit lehet csinálni. Azt mondta, hogy menjek be nyolcra egy kaszinóba. Bementem, és hát egy csapat elég kemény figura jelent meg, egy csapat problémamegoldó, fegyverekkel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.