Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2020.09.03.
Nem lehet látni pontosan, hogy mi fog történni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, de a történetnek egy „haszna” azért van. Ezek a fiatalok most a saját bőrükön egy életre megtanulják, hogy milyen fontos a szabadság, hogy mi a különbség a belülről és a kívülről vezérelt ember között, s hogy a diktatúra ellen hogyan kell és lehet harcolni. „Hatszázszor megemelem a kalapom a hallgatók előtt” – mondja Gábor György, az SZFE Doktori Tanácsának külső tagja, aki most 5-ös gyakorlati jegyet adna nekik.
A vallásfilozófus egy közösségi oldalon tett bejegyzésben a saját példáján mutatta be, hogy mit művelt az elmúlt tíz évben ez a hatalom. Az élet minden területét meghatározó elveket támadta folyamatosan, a szabadságot, az autonómiát, amelyek nélkül nincs tudomány, művészet, oktatás, egyház, sajtó, nincs semmi. Ez a kormány elutasítja a tudást, a rátermettséget, a felkészültséget. Helyükbe a szolgalelkűséget, az alattvalói szemléletet, a diktátumokat teszi. Így nem lehet modern társadalmat építeni, sőt semmifélét sem lehet.
Furcsa, hogy ’90 előtt, idegen elnyomás alatt egy olyan diktatúra volt, amely ha nagyon nehezen, nagyon lassan is, de liberalizálódott. Most, amikor nincsenek itt idegen csapatok, a magunk urai volnánk, azaz mindenért mi magunk vagyunk a felelősek, zuhanunk vissza a diktatúrába. Mert ez az. Persze a természetrajza nem olyan, mint a sztálini, hitleri diktatúrának, vagy éppen a Rákosi Mátyás idején megélt rendszernek, de hát a demokráciák is változtak az idők során. A diktatúrák is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.