2020. szeptember 30., szerda

„VAN OLYAN ARROGÁNS EZ A HATALOM, HOGY ÁTALAKÍTSA AZ EGÉSZ ISKOLÁT A FEJÜNK FÖLÖTT”

24.HU
Szerzők: JANKOVICS MÁRTON, SZÁNTÓ ESZTER
2020.09.30.


Hatalmas a bizonytalanság a Színház- és Filmművészeti Egyetem körül. Az épületet elfoglaló diákok nemhogy a jövő tanévig nem látnak el, de még azt sem tudják, mi vár rájuk októberben. Ám feltett szándékuk, hogy addig küzdenek, amíg el nem érik céljaikat. Csernai Mihályt és Milovits Hannát, a hallgatói önkormányzat elnökét és elnökhelyettesét kérdeztük arról, meddig tartható fenn a lelkesedés, mi is az a tanköztársaság, és milyen érzés a politikai csatatér közepére kerülni. Interjú.


Tart még a kezdeti lelkesedés?

Milovits Hanna: Igen, azzal együtt, hogy a blokád és mindaz, amit mellette csinálunk, hatalmas munka, így nagyon igénybe vesz mindenkit, aki részt vesz benne. Ha tehát néha úgy tűnik, mintha kifulladóban lenne a lelkesedés, az csak a fáradtság miatt van.

Csernai Mihály: Arra azért próbálunk figyelni, hogy az egy emberre jutó terheltség ne legyen túl nagy. Úgy osztjuk le a feladatokat, hogy megmaradjon bennünk a lelkesedés és az energia.

A szeptember 1-jei barikádba vételnél azt lehetett olvasni, hogy körülbelül 250-en vannak az egyetemfoglalók. Változott ez a szám mostanra?


Cs.M.: A 250 annyiban csalóka, hogy a blokád kikiáltásánál valóban ennyien voltunk jelen, de azóta inkább rotálódó rendszerben vagyunk bent – tehát egyszerre ennyi ember általában nincs az épületben. A hallgatói fórumokon, járványügyi megfontolásból, hetvenben maximalizáltuk a fizikailag jelenlévő résztvevők számát, a többiek online csatlakoznak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.