Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.04.
A lap megerősíti, hogy Orbán Viktor próbálja megzsarolni az EU-t, mégpedig azzal, hogy nem hagyja jóvá sem a hosszú távú költségvetést, sem a gazdasági szükségprogramot, ha az unió ragaszkodik a kemény jogállami kikötések bevezetéséhez. Közben azonban tovább éleződik Brüsszel és Budapest viszonya az egyoldalúan elrendelt határzár, valamint az egyetemek szabadsága miatt. A miniszterelnök persze nem riad vissza az újabb viszályoktól. Daniel Freund, aki az európai zöldek jelentéstevője a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban a tervezett jogállami mechanizmus kapcsán, azt mondja, a magyar politikus mindenáron meg akarja gátolni, hogy a támogatásokat a jövőben a demokratikus normák érvényesülésétől tegyék függővé. Ennek érdekében még arra is képes, hogy nem kaphatnak sürgős segítséget a vírus miatt nehéz helyzetbe került országok.
Jelenleg patthelyzet állt elő a Tanács és a Parlament között. A négy nagy strasbourgi frakció azt közölte, hogy szó szem lehet a következő hétéves büdzsé engedélyezéséről, ha nem vezetik be a jogállami kikötéseket.
Reuters
Diplomáciai források szerint igaz a hír, miszerint Magyarország nem hajlandó rábólintani a 750 milliárdos mentőcsomagra, ha előbb nem kap biztosítékokat, hogy nem kell tartania a készülő jogállami mechanizmustól. Orbán Viktor már jó ideje tengely akasztott Brüsszellel a fékek és ellensúlyok miatt. Azzal vádolják, hogy aláássa az igazságszolgáltatás, a média, a tudomány és a civil szféra függetlenségét.
A júliusi EU-csúcsértekezleten kidolgozott program tartalmazza, hogy az egyes kormányok csak akkor részesülhetnek az EU anyagi támogatásában, ha tiszteletben tartják a demokratikus elveket, ám Orbán most éppen azt akarja elérni, hogy ez ne fájjon neki. Úgy hogy igyekszik kigyomlálni a jogállami megkötéseket. A jelentés idézi a magyar igazságügyi tárca tegnapi állásfoglalását, miszerint amíg nincs megállapodás az utolsó részletkérdésben is, addig függőben marad az egész csomag. Az Európai Parlament köti az ebet a karóhoz a kemény jogállami szabályozás ügyében, a nagy gazdasági gondokkal küszködő spanyolok és olaszok viszont gyorsan hozzá akarnak jutni a pénzhez, ezért sürgetik, hogy a tagállamok mielőbb adják áldásukat segélyprogramra.
Euractiv
Az Európai Parlament egyik kereszténydemokrata tisztségviselője Magyarország nevének említése nélkül ugyan, de azt mondta, hogy fennáll a veszély, mármint hogy egyes nemzeti parlamentek mindaddig megtagadják a következő büdzsé, valamint az újjáépítési terv megszavazását, amíg országuk feje fölül nem hárul el a komoly szankciók veszélye a közös játékszabályok megsértése miatt. Jan Olbrycht, aki a Polgári Platform politikusaként az EPP-hez tartozik Strasbourgban és az EP egyik jelentéstevője a költségvetés ügyében, hozzátette, hogy a Bizottság egyértelművé tette: itt egyetlen csomagról van szó, annak elemeit nem lehet egymástól elválasztani. Ám félő, hogy bizonyos államok nem ratifikálják a két pénzügyi előirányzatot, ha nem a szájuk ízének megfelelően módosulnak a jogállami feltételek.
Euractiv
Az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata és a liberális és a konzervatív frakciónak is vaj van a fején, mert menedéket nyújt korrupt pártoknak, eltűri a disznóságokat. Így látja a helyzetet Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője. Hiszen mint mondta, Orbán és Boriszov a Néppártot erősíti, az S&D-nek ott van a máltai kormánypárt, a Megújítjuk Európát Babist cipeli koloncként végül pedig a PiS az ECR-hez tartozik. E pártok esetében nem egy esetben gond van a jogállammal és az alapjogokkal is. Továbbá dől rájuk a pénz Brüsszelből, de nincs mechanizmus, amely figyelné, mire költik a támogatást, és betartják-e a demokratikus elveket.
Márpedig Magyarországon látni, mi van akkor, ha nemzeti szinten csődöt mondanak a fékek és ellensúlyok, ha az igazságszolgáltatás nem üldözi hivatalból a korrupciót. Az OLAF hiába tájékoztatja a magyar ügyészséget a korrupció gyanús esetekről, nyomozás nem indul. Hasonló a helyzet Bulgáriában is, de az legalább csatlakozik a hamarosan induló Európai Ügyészséghez.
Ami a rövidesen nyilvánosságra kerülő jogállami jelentést illeti, arról Freund úgy gondolja: az még nem sokat segít, ha felmérik az állapotokat. Hiszen köztudomású, hogy milyen szintű a korrupció a magyaroknál, cseheknél és bolgároknál, csak most lesz egy újabb papír róla. Ugyanez vonatkozik a bíróságok és a sajtó önállóságára is. Most már olyan mechanizmus kellene, amely szankciókkal sújtja a jogsértéseket. De hát Orbán épp most akarja megfúrni a gazdasági csomagot, ha túl kemények lennének a jogállami feltételek. Miközben egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a 750 milliárd euróból tetemes összegek nem az enyveskezű vezetőknél landolnak.
Vagyis szabályokat kell kidolgozni, hogy Bulgáriában és Magyarországon a célnak megfelelően használják fel a szubvenciókat és ne lopják el azokat. Határozottabban kellene eljárni olyan ügyekben, amikor ordít a korrupció. Pl. az OLAF-nál miért csak négyen foglalkoznak a magyar kérdésekkel, amikor ott 40 ezer ügy van terítéken? De azt sem szabad megengedni, hogy egyesek milliárdosok legyenek, köszönhetően a brüsszeli utalásoknak. Korlátozni kell például az agrártámogatások felső határát.
Süddeutsche Zeitung
Orbán Viktor az EU-t igyekszik meggyengíteni, ezért húzta le a rolót a határokon, a járvány csak kifogás hozzá. Az persze paradox, hogy éppen ő épít kerítéseket és zárja le a határt, amikor egykor igencsak sokat profitált a Vasfüggöny megszűntéből, hiszen Soros jóvoltából Oxfordban tanulhatta meg, miként kell győzni a választásokon. De mivel igencsak konyít a hatalomhoz, valamint a tömeglélektanhoz, úgy érezte: a nemzeti-hazafias érzelmek ébrentartására megint jelezni kell, hogy az ellenség – ez esetben a vírus – a határokon kívülről támad. Pedig nyilvánvaló, hogy azt az országok egymaguk nem képesek feltartóztatni.
Ez az első eset, hogy az újabb fertőzéshullám láttán egy kormány korlátozza az utasforgalmat, de persze kellett hozzá, hogy Orbán előbb hazatérjen az adriai hajókázásból. Ám a példa ragadós lehet a térségben. De azért a sok kivétel miatt kilóg a lóláb, hogy a magyar vezetés részéről nem a ragály leküzdése a fő célpont. A jelenség neve: koronapopulizmus, ám van benne rendszer.
A metódus ezúttal is az, hogy be kell csukni a kapukat, be kell zárkózni, nagyobb ellenőrzés, nemzetállami külön út szükséges. A tömegek félelmeire játszanak, és azt igyekeznek elhitetni, hogy az egyes országok egyedül többre mennek, mint közösen. Persze Orbán húzása egyben azt is mutatja, mennyire nincs egység az unióban. Ugyan most a német elnökség próbál egységes keretet elfogadtatni az utazások szabályozásához, csak éppen ezt a magyar vezetés bőszen torpedózza.
Az ifjú nemzedékek már csak hallomásból ismerhetik a határzárat, amely egykor kettéválasztotta a földrészt. Hogy szabadon lehet jönni-menni Európában, az az EU egyik legfőbb eredménye. Ám Orbán a földrész összenövését próbálja meggátolni, amikor önző módon leengedi a sorompókat a határon.
Frankfurter Rundschau
Az egykori szocialista táborban cudar állapotban van a sajtó, amit bizonyít, hogy továbbra sincsenek meg a felbujtók a szlovákiai újságíró gyilkosságban, a bíróság éppen most engedte el a feltételezett bűnösöket, mert nem tudtak elegendő bizonyítékot felhozni ellenük. A média ellen a térségben mindennapos a politikai nyomásgyakorlás, a fenyegetés, a támadás. De hát Orbán Viktor, valamint az első számú szlovén és lengyel vezető is úgy nőtt fel, hogy azt látta: a hatalom szorosan kézben tartja a tömegtájékoztatást, állami cenzúra működik.
Sokatmondó, hogy mostanság olyanok sürgetik az újságírás megzabolázását, akik egykor ellenzékiként éppen a sajtó- és véleményszabadságért küzdöttek. Teljesen mindegy, hogy Belgrádról vagy Varsóról beszélünk, a tekintélyelvű vezetők a nép ellenségének állítják be a médiát és azt vetik a szemére, hogy belerondít a saját fészkébe. Persze a plurális, szuverén sajtó akadályozza az egypártrendszer restaurációját.
És ebben a magyar kormány jár az élen, mintát ad a szomszédoknak. Hivatalos ellenőrzés alatt áll az állami rádió és tévé, a hírügynökség és a médiahatóság. De ugyanezt szolgálja, hogy csaknem 500 magántulajdonban lévő orgánumot bevittek a KESMÁ-ba. Az Indexnél alkalmazott módszerrel most éppen a 168 óra főszerkesztőjét tették lapátra. A lengyelek, szerbek, szlovének pedig követik a modellt.
Ráadásul nem elég, hogy a tényfeltáró újságírókat egyre gyakrabban citálják bíróság elé az érintett politikus, és hogy a „közeli” szennylapok rágalomkampányt folytatnak ellenük, a sajtómunkások egyre sűrűbben küszködnek megélhetési problémákkal. Ezt csak tetézi, hogy a fertőzés folytán elapadtak a hirdetési bevételek, így a tulajdonosok mind inkább kénytelen engedni az ellenséges kivásárlásnak, a politikai nyomásnak. Márpedig ily módon a demokrácia egyik alapvető támasza sérül. És ahol bajba kerül a sajtó függetlensége, ott tág tér nyílik a visszaélés, a korrupció számára.
BBC
A Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatói az épület bejárata elé húzott vörös szalaggal szállnak szembe Orbán Viktorral. Hétfő óta tartják megszállva az épületet, mert szerintük a nacionalista kormány át akarja venni az intézmény ellenőrzést. Vagyis felszámolja az autonómiát, miután az új vezető testület élén Vidnyánszky Attila, a miniszterelnök megbízható szövetségese áll. A reformot nem egyeztették az iskola igazgatóságával, amire válaszul azonnal felállt annak 5 tagja.
Ez már a 7. felsőfokú tanintézet, amelyet egy magánalapítványba szerveznek ki, és ahol az új főnökség összetételét a hatalom egymaga dönti el. Hivatalos indoklás szerint a cél az anyagi önállóság megteremtése, továbbá a szakmai munka szintjének emelése.
A közösségi hálón látható a vörös szalag, amely a tiltakozás jelképe lett. Alföldi Róbert azt írta a Facebookon, hogy Orbánt nem érdeklik az értelmiségi tiltakozások, ő csak a fiataloktól fél. Most meg lehet mutatni neki, hogy tényleg van mitől tartania. Szurdi Panni a diákok nevében viszont azt mondja, hogy nem lógni akarnak és várják a tanárokat az osztályokba. Céljuk, hogy demokratikusan tanulhassanak. És még a miniszterelnököt sem szeretnék megijeszteni.
Kiszelly Zoltán, a hatalom közeli elemző, úgy látja, hogy ami zajlik, az nem háború, a konzervatív és liberális értékek vívnak versenyt. Egyben rossz örökségnek nevezi, hogy a régióban minden kormány igyekszik befolyásolni a társadalom összes rétegét. Ám nem gondolja, hogy sikerre vezetnek ezek a próbálkozások, az emberek már hozzá vannak szokva.
Die Welt
Attól kell félni, hogy Bulgária 2. Magyarország lesz. Az ország a korrupció és az erőteljes tiltakozások miatt súlyos válságba került, miközben az uniós pénzek – akárcsak a magyaroknál – részben minden ellenőrzés nélkül oligarchák és politikusok kartelljénél köt ki. Brüsszel aggodalommal figyeli a fejleményeket, nehogy a bolgároknál is magyar állapotok alakuljanak ki. Merthogy Orbán fokozatosan visszaszorította a szabad sajtót, igazságszolgáltatást és az ellenzéket. Az eredmény olyan állam lett, ahová helyenként felügyelet nélkül ömlik az európai támogatás. A német szociáldemokraták strasbourgi frakcióvezetője arra figyelmeztet, hogy akár több Magyarország is létrejöhet, , mert a lengyel, a szlovén és a cseh miniszterelnök sem mutat sok hajlandóságot, hogy alávesse magát a közösségi döntéseknek. Viszont nagyon ötletesek, amikor arról van szó, hogy a saját zsebükbe tereljék az EU-s alapokat.
A bolgár Dimitar Behev politológus, aki az egyik bécsi kutató intézet megbízásából elemzi a bulgáriai fejleményeket, azt mondja, vannak hasonlóságok, de eltérések is a magyar és a bolgár helyzet között. Boriszov nem annyira erős mint Orbán, mert Szófiában oligarchák és politikai vezetők együtt tartják kézben a gyeplőt. A bíróságok nem függetlenek, a főügyész a politikai ellenzéket üldözi. Már alig-alig van független sajtóorgánum, de Bulgáriában soha nem is volt jogállam. Nem úgy, mint a magyaroknál, ahol létezett, csak mára visszaszorult. De a rendszer szinte teljesen zárt és az uniós források támasztják alá. A szakértő szerint hogy Boriszov nem valamilyen ideológiai meggyőződést követ, hanem a pénzre hajt, az kiderül abból, hogy Magyarország hangosan képviseli álláspontját a migráció és a nemzeti függetlenség kapcsán Brüsszelben, a bolgár politikus viszont óvatos, követi a fő irányt az EU-ban.
Washington Post
A vezércikk úgy véli: nem lehet csodálkozni azon, ha Putyin azt hiszi, hogy simán megúszhatja az ellenfelek megmérgezését, amikor idáig mindig azt tapasztalta, hogy nem kell komoly megtorlástól tartania. Bár ezúttal egyértelmű a bizonyíték, hogy Navalnij teájába vegyi fegyvert kevertek, vagyis Moszkvára ráég, hogy olyan anyaggal próbálta meg eltenni láb alól az ellenzéki politikust, amely nemzetközi tiltólistán szerepel.
Az viszont bizonyosan tetszik az elnöknek, hogy az áldozat csak lassan fog felgyógyulni. Hiszen népszerűsége zuhan, a Távol-Keleten tüntetnek ellene, és közelednek a helyhatósági választások. Azon kívül Belarusz intő példa Oroszországnak, amely belefáradt Putyin autokrata irányításába.
Az államfő már átvészelte, amikor két éve orosz ügynökök Angliában egy volt kettős hírszerzőt és annak lányát próbálták megölni ugyanígy megölni. A következmény mindössze néhány orosz diplomata kiutasítása volt, semmi több. Merkel most keményebb visszavágást akar, de ez részben attól függ, mennyire partner ebben Trump. Hát, nem úgy néz ki, hogy nagyon, mert az amerikai vezető minden jel szerint Putyin zsebében van.
Deutschlandfunk
A Bundestag Külügyi Bizottságának vezetője azt mondja, Putyin csak a földgáz nyelvén ért, ezért a Nyugatnak, a Navalnij elleni merénylet miatt vissza kell fognia a vásárlásokat, felül kell vizsgálni a befejezéshez közeledő vezeték, az Északi Áramlat egész koncepcióját. Röttgen szerint az orosz elnököt csakis kemény intézkedésekkel lehet jobb belátására bírni. Márpedig érzékenyen érintené, ha meghiúsulna az új vezeték terve, ráadásul azt az európaiak többsége amúgy is ellenezte, és gazdasági okokból sincs rá szükség. Itt most olyan közös európai fellépés kell, amely túlmegy az ilyenkor szokásos rituálén, a puszta felháborodáson.
A politikus kiemeli: a gyilkossági kísérlet azt üzeni az orosz ellenzéknek, hogy így jár mindenki, aki ujjat húz az állammal a szabadság és a demokrácia ügyében. De kapcsolódik ahhoz is, hogy a Kreml feltétel nélkül támogatja Lukasenkót. Pontosan illusztrálja, a politikai elnyomást, és még az európai civilizációs normák minimumának sem felel meg. Erre azonban méltó választ kell adni. Továbbá nem szabad megengedni, hogy Németország az Északi Áramlat 2 miatt függő helyzetbe kerüljön Moszkvától.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.