Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.09.04.
Krekó Péter a bevezető előadásában utalt rá: a járvány kitörése után sokan úgy gondolták: a helyzet egyik következménye lehet a vakcina-ellenes mozgalom halála. Csakhogy a kutató szerint ennek pont a fordítottja történt. A koronavírus lökést adott ennek a mozgalomnak. Például az oltás ellenzői között a koronavírus-szkeptikusok táborában orvosi végzettségű influenszerek is akadnak. Kemenesi Gábor úgy véli: a bizonytalanságot növelheti, hogy jelenleg 160 vakcinaprojekt létezik a Földön, és nagyon sok a korai fázisban kikerült információ, amit laikusként könnyű nem érteni.
Egy vakcina kifejlesztéséhez laboratóriumi vizsgálatokra van szükség a kémcsőtől az állatkísérletekig. Utána pedig többfázisú klinikai vizsgálatokra, amelyeknek célja tisztázni, hogy biztonságos-e és kivált-e immunválaszt az oltóanyag az emberi szervezetből. Normál esetben mindez sokkal hosszabb ideig tart, de jelenleg a helyzet miatt rengeteg pénz és erőforrás áramlik a területre, így le lehet rövidíteni az időt a különböző területek egymásba csúsztatásával, a laboratóriumi fázis gyorsításával – az önkénteseken végzett kísérletekkel és a gyártósorok felépítésével bezárólag.
A gond az, hogy sokféle eltérő vakcinatechnológia létezik, így érdemben a befutókról lehet részletes köztájékoztatást végezni. Például az orosz vakcináról semmit nem tudunk, nincsenek róla nyilvános publikációk, független vizsgálatokra, transzparenciára így ebben az esetben nincs lehetőség. Prinz Gyula infektológus belgyógyász szakorvos hozzáfűzte, itt azt kell vizsgálni, hogy a betegnek lesz-e a fertőzés miatt termelődő – IGM vagy IGG rövidítéssel jelzett – ellenanyag a vérében.
Valamint lényeges még a memóriasejtek, az úgynevezett T-sejtek vizsgálata is. Prinz megemlítette, hogy például az enyhe, tünetmentes lefolyású koronavírus-fertőzés esetén nincs is kimutatható ellenanyag a vérben. A Közel-Keleten viszont, ahol a súlyosabb változat terjedt el, még négy-öt év múlva is lehet kimutatható ellenanyag. Ugyancsak fontos kérdés a koronavírus és a betegek genetikai viszonyának meghatározása, illetve az oltási reakció vizsgálata, hogy vannak-e előre ki nem számítható mellékhatások.
Hanula Zsolt szerint az egész média egy borzasztó csapdahelyzetbe került a koronavírus kapcsán. A koronavírus ilyen szempontból egy nagyon friss jelenség, az újságíró pedig csak azt tudja idézni, amit épp közöltek vele, nem teheti meg, hogy felülbírálja a WHO pillanatnyi álláspontját. Merkely Béla nyilatkozataiból, hogy mikor lesz a második hullám, simán össze lehetett volna hozni egy zenés megamixet – utalt arra ironikusan, hogy a kormányzati kríziskommunikáció egyik illetékese hol így, hol úgy vélekedett a dologról. Az olvasó viszont márványba vésett kinyilatkoztatásokat vár, pedig a sajtó csak azt tudja közölni, hogy “jelenleg úgy tudjuk”. És ez csak a valódi média, nem beszélve azokról az oldalakról, amelyek a járványhelyzetet tudatosan kihasználják, hogy kattintásokat és abból reklámbevételeket generáljanak, ennek érdekében pedig bármit hajlandók leközölni. – mutatott rá az újságíró.
Milyen konteók láttak napvilágot, melyik a legnépszerűbb? – tette fel a kérdést a műsorvezető Krekó Péternek, aki szerint sokféle teória van, attól kezdve, hogy ez a gyógyszeripar ármánya azon keresztül, hogy Bill Gates ki akarja irtani az emberiséget, egészen odáig, hogy az oltással mikrochipet juttatnak belénk. De bármilyen összeesküvés-elméletek szülessenek a témában, a szakember lát bennük közös vonásokat. Például, hogy egyszerű, rövidre zárt magyarázatot kínálnak, illetve felelőst is megneveznek. Ehhez képest az, hogy Vuhanban egy tobzoska csak félig főtt meg, nem megnyugtató. Ugyanis akkor kénytelenek vagyunk fatalista módon hozzáállni, hogy ilyesmi bárhol, bármikor megtörténhet.
Veiszer Alinda felvetette: világszerte számtalan orvosi, biológiai végzettségű személy is kétségbe vonja a tudomány járvánnyal kapcsolatos megállapításait, előzményként megemlítve azt a brit orvost, Andrew Wakefieldet, aki azt állította, hogy az autizmust gyermekkori védőoltások idézik elő, és akit ezért később kizártak a kamarából. Hanula Zsolt szerint nemcsak arról van szó, hogy Wakefield kutatásai szakmailag kétségesek, tehát kevés alanyt vizsgált, illetve nem volt kontrollcsoport, hanem egész egyszerűen meghamisította az eredményeket.
Az újságíró szerint az a legnagyobb gond, hogy aki már hitelt adott egy ilyen hamisított kutatásnak, azt később már nagyon nehéz meggyőzni a cáfolattal. Kemenesi Gábor ehhez hozzáfűzte: kétségtelenül létezik a tudomány világában egy olyan szakadár mozgalom, amely fals valóságot alakít ki. Mondjuk azzal, hogy ez a vírus nem is olyan veszélyes, nem nagyobb a halálozási arány mint más, hétköznapi fertőző betegségeknél. Holott ez egy magas patogenitású koronavírus. A hét ismert emberi koronavírusból négy valóban csak sima nátha, ennek a halálozási rátája viszont magasabb, tehát ez egyértelműen, több tulajdonsága miatt is a rosszfiúk közé tartozik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.