Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.09.24.
Jó reggelt kívánok a szürreális és az abszurd határmezsgyéjén táncoló hibrid magyar valóságban! A Gődény és társai rajongói klubot külön üdvözlöm. Mint mindig, kezdjük most is az elején. Miközben Szlovákia egészségügyi minisztere éppen arra készül, hogy járványügyi szempontból kockázatos országnak minősítse Magyarországot, és miközben az MLSZ biztonságra vonatkozó hurráoptimista ígéretei ellenére a Bayern szurkolói sem verik le egymást a mai Szuperkupa döntő miatt (én is őszintén remélem, a felcsúti kolbásztöltő különítmény hosszas tépelődés után ott lesz a Puskás Aréna VIP-páholyában, ha már az Európai Tanács rendkívüli csúcsértekezlete a víruska okán elmarad; remélhetőleg érezzük a helyzet abszurditását), Országos Cecília néni derűs gügyögésével szórakoztatja, azaz hülyíti bele a végtelenbe a populációt. Amely populáció szerintem egyáltalán nincs erre rászorulva.
Arra az ő országos tisztifőorvosi zsenialitása nem képes, vagy nem hajlandó, vagy megtiltották neki (az operatív törzs más tagjaihoz hasonlóan), hogy a sajtó több egymást követő megkeresésére megnyugtatóan és korrektül kinyögje, mi a helyzet a rendelkezésre álló intenzív terápiás orvos- és szakápoló-állomány ügyében, hogy hány szakápolóra és szakorvosra lehet számítani a gépi lélegeztetéshez, ha netán, esetleg, véletlenül úgy alakul, hogy nagyobb számban szükség lesz erre. Ellenben nagyon szívesen és hosszasan lamentál a szép fehér pamutkesztyűről, amit a menyasszony köszöntésekor viselni ajánlott, miközben a menyasszonytánctól lehetőleg jó lenne eltekinteni. Mintha ez egy kardinális, a fél országot aktuálisan érintő kérdés lenne. Hogy azt mondja:
"A menyasszonytáncot azt végképp nem is javasoljuk tehát ebben a helyzetben, de az üdvözléskor, köszöntéskor a maszkon kívül akár a kesztyű, egy szép fehér pamutkesztyű viselése is ajánlott."
Elhiszem, hogy marhára kényelmes újságírók nélküli, úgynevezett online sajtótájékoztatókon előre megszűrt, semennyire nem kínos, semennyire nem kellemetlen, és semennyire nem érdemi kérdésekre tetszőlegesen bármit összehordani. Van egy rakás kínzó kérdés viszont a tesztelések WHO-ajánlást egyáltalán nem követő alacsony számával bezárólag, amelyeket fontos, sőt kötelező lenne hülyeségek beszélése helyett megválaszolni. (Például itt is van egy másik: mi a franc értelme van annak, hogy embereket úgy helyeztek házi karanténba, hogy a velük egy címen élő családtagjaik szabadon mozoghatnak?) Ehelyett ugyanaz az infantilis bohóckodás megy, ami az első évadban is. Aztán majd még hozzávágnak a drága asszonyhoz néhány kilogrammnyi elismerő plecsnit, mert olyan áldott cuki nagymamásban tolja, hogy tényleg kenyérre lehet kenni. Csakhogy ettől nem (sem) fognak többen túlélni, nem fognak kevesebben megbetegedni, és az évente átlagosan 12 helyett 14 hónapnyi (!!!) munkát teljesítő ápolókra szorulni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.