MÉLYREPÜLÉSBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.09.11.

Bekerültünk az unió első öt országába. Igaz, nem akkor és nem úgy, ahogy Orbán Viktor tavaly februárban vizionálta, hogy ti. 2030‑ban Magyarország az unió öt legversenyképesebb és legjobban élhető országa lesz. Az ötöst merőben más dimenzióban értük el: ez év második negyedévében a magyar gazdaság volt az unión belül az ötödik legnagyobb visszaeső. A hivatalos értékelés persze most is talált sikerágat, nevezetesen, hogy még mindig tartani tudtuk az előnyünket az unió átlagához képest. Hm. Igen, kérem szépen, kb. fél százalékponttal kevésbé zuhantunk, mint az unió, aminek adatát a nagy spanyol, olasz, francia, belga bedőlések turbósították fel – persze a magyar 13,5 százalékos eséssel együtt.

Hazai összevetésben ekkora teljesítménycsökkenést az 1995 után mért GDP-ben egyszer sem szenvedtünk még el, sőt – éves összevetésben – a transzformációs válság során sem, pedig akkor, a rendszerváltás hajnalán nagy cégösszeomlások történtek.

A visszaesés területei

Ágazati bontásban tekintve a pénzügyi, biztosítási területeken kívül mindenütt visszaesett a bruttó hazai termék. Legkevésbé a főként természeti folyamatoktól függő mezőgazdaságban, legnagyobb mértékben a szórakoztatóiparban és a szállítmányozási, raktározási cégeknél. Persze, mert bezárt az ország. Ám arra nincs magyarázat, miért csökkent a szolgáltatások átlagos mértékénél jobban a közigazgatásban, társadalombiztosításban és a védelmi területeken dolgozók teljesítménye – ha csak nem a kormányzati létszámleépítéseknek betudhatóan. Az ipar és ezen belül a feldolgozóipar több mint húszszázalékos zuhanásában meghatározó szerepe lehetett annak a termelési szerkezetnek, amelyet az autóipari egy lábra állás miatt már oly sokan elmarasztaltak, ám aminek a további támogatását az Orbán-kabinet kiemelkedően fontosnak tartja.

A GDP-termelést keresleti oldalról húzó valamennyi tényező bedőlt, a belső fogyasztás, felhalmozás és a külső piacok is. A háztartások vásárlásai több mint nyolc százalékkal zuhantak, ami azért volt különösen éles fordulat, mert a megelőző több mint négy éven át a lakosság pénzkiadásai közel öt százalékkal emelkedtek, meghaladva a GDP termelését. Nem beszélve arról, hogy még ez év első negyedében is tartotta magát ez a polgároknak szimpatikus ütem. A második negyedévi fogyasztászuhanás értékeléséhez csak két adat: még a Bokros-csomag sem váltott ki ekkora mélyrepülést, hasonló mértékű zsugorodást pedig csak a globális válság 2009. évi mélypontján élhettünk meg az elmúlt harminc évben.

A felhalmozás csak öt százalékkal fogyatkozott, noha az annak zömét jelentő állóeszköz-fejlesztések ennek közel a háromszorosával estek vissza. A feltűnő különbségre – mint rendesen – a KSH most sem ad magyarázatot. Feltételezésem szerint a termelés leállása és a piacok befagyása miatt rendkívüli mértékben felhalmozódhattak a készletek – ezek felszívódásában csak reménykedni lehet.

Az export nagyobb mértékben zuhant, mint a tíz évvel ezelőtti világgazdasági válság mélypontján, az import viszont ennél kevésbé, aminek következtében a nettó export nemcsak a GDP-t rontotta, de kb. kilencszázmillió euróval rosszabb külkereskedelmimérleg-egyenleget is hozott létre a félév folyamán, az előző évihez képest.

A visszaesés okai

...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/37. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)