KÓDOLT KÓDOLATLANSÁG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA

Szerzők: FAZEKAS CSABA–GÁBOR GYÖRGY–VÖRÖS KATA
2020.09.18.

...2010-ben a „szavazófülkékben végbement forradalom” után, a hatalom totális (kétharmados) birtokában a nemzetépítés és a gyűlöletpolitika fokozatosan egyre nagyobb hangsúlyt kapott. Ez a hangsúlyeltolódás érhető tetten a politikai retorikában, ahol mind sűrűbben jelennek meg a militáns szavakkal párhuzamosan a nemzet, a haza, a kereszténység fogalmai mint a kulturális térfoglalásnak, az oktatásban jelentkező indoktrinációnak, az ún. „közmédia” pártos elkötelezettségének, valamint a kormánypártivá tett sajtó folyamatos ellenségképzésének ideológiai alapjai és generátorai. Jól érzékelhető módon a magyar társadalom Overton-ablaka a rendszerváltáshoz képest annyira eltolódott, hogy azok a kijelentések, amelyek akkor a többség számára elfogadhatatlanok voltak, s kifejezetten szélsőjobboldali személyekhez vagy sajtótermékekhez kötődtek – Csurka kisebbségdefinícióját alkalmazza Vajner Attila az egykori szélsőjobboldali Hunnia folyóiratban: „Ennek mintegy 5%-os (ötszázezres) törpe kisebbségnek teljesen idegen a magyar nemzeti gondolat és a magyar ember” –, ma a mindennapi politikai megnyilatkozások elengedhetetlen részét, mi több, a hétköznapi diskurzusok egyre elfogadottabbá váló szegmensét képezik.

Majd öt éve tette folyamatos sulykolással és ismétléssel mindennapjaink részévé a politikai hatalom Soros György nevét és – Goebbels propaganda plakátjai mintájára – arcképét mint nemzetét megtagadó, nemzetrontó ellenséget, s a neve mellé az évek során különböző jelzőket és szavakat illesztettek: Soros-terv, Soros Birodalom, Soros-ügynök, sorosbérenc stb. Egyes magyar politikusok – Szentmihályi Szabó Péteréhez hasonló gondolatfutamokban – Sorost a Sátánhoz hasonlítják, miként az antijudaista hagyományban a zsidókat, s míg egykor a keresztvíz, a mai diskurzusban a rózsafüzér jelenthet megoldást a gonosz ellen: „Soros és elvtársai fel akarják számolni a nemzetek önállóságát és értékeit, felhígítva a keresztény szellemiségű Európát (...) a rózsafüzér a legerősebb fegyver a gonosz ellen... Ezt Soros György is meg fogja tapasztalni.” (Aradszki András)

Orbán Viktor miniszterelnök 2018. március 15-i szereplése újabb fordulópont volt a kódolt nyelvezetben, miután ünnepi beszédében nyíltan megkülönböztette a „mi” és „ők” csoportját, régről ismert tulajdonságokkal, sztereotípiákkal erősen kontúrozva azokat: „Egyik oldalon mi, a nemzeti érzelmű milliók, a másik oldalon a világpolgár elit... Nemzeti és demokratikus erők az egyik, nemzetek feletti és antidemokratikus erők a másik oldalon. Mi a keresztény kultúrából nőttünk ki”. A nemzeti-keresztény kultúrából kinőtt csoport feje, maga Orbán Viktor, a küldetéstudattal megáldott vezér, aki – mint maga mondta – kis o-val a nemzet országát, és nagy O-val az Isten Országát építi, zérótoleranciát hirdetett az antiszemitizmus ellen, mégis retorikájával a XX. század legsötétebb időszakát idézi fel. Az elmúlt években többször is a magyarról mint emberfajtáról értekezett, különböző jelzőkkel illette ezt a különleges fajtát, továbbá gyakran használt fordulatai közé tartozik az „egy vérből valók vagyunk” kifejezés, amely ismételten a ’30-as évek reminiszcenciája, nem hiába választotta Victor Klemperer a Harmadik Birodalom nyelvéről írt tanulmányának mottójául Franz Rosenzweig mondatát: „a nyelv több mint a vér”.

A hatalom legitimálta, következésképp elfogadhatóvá tette a megkülönböztetést, s ez hol burkoltabban, hol nyíltabban, de minden esetben könnyedén dekódolható módon jelenik meg. A Fidesz politikai nyelve a hatalommal nem rendelkező, partikuláris csoportok helyébe lépve alkot összeesküvés-elméleteket, Soros birodalmáról, valamint saját állandó áldozati szerepéről stb. Ezt a nyelvet és attitűdöt akarva vagy akaratlanul is magukévá teszik az emberek, hiszen napjainkban szinte már mindenhol ezzel találkozhatnak. Vidnyánszky nyilatkozatához visszatérve, az általa konstruált valóságában is helyet kapnak ezek az argumentumok, hiszen a Kossuth Rádiónak adott interjújában az SZFE-t illetően egyenesen arról beszél, hogy „nagyon komoly nemzetközi háttérhatalom és hálózat szervezkedik, egy liberális kör”.

A bűnbakképzés a magyar politikai kultúra lényegévé vált, s most ennek a hatását és jellegzetes megnyilatkozását hallhattuk Vindnyászky tévés szereplésében is visszaköszönni. A Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóinak sorából kiemelte Karsai Györgyöt, megnevezte mint az egyetem szellemiségét megtestesítő személyt, aki sem befogadni, sem értelmezni nem képes a politikai hatalom által hangoztatott és a Vidnyánszky által messzemenően magáénak vallott értékeket.

A Vidnyányszky gondolkodásában és értékvilágában reinkarnálódó egykori „keresztény-nemzeti” gondolatra az akkor már Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert 1941-ben a szegedi egyetem rektoraként a következőképpen reflektált: „Az, hogy magyar és keresztény, azt élni kell és nem kiabálni, mert hangoztatásuk által nemcsak tartalmukat vesztik, de hibás tartalmat is kapnak és a magyar nem a hazaszeretetet, hanem a mások gyűlöletét, a keresztény pedig a faji és vallási türelmetlenség színét kapja.”

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/38. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)