FEGYVERÜZLET POLITIKAI SZÁMÍTÁSBÓL – REKORDGYORSASÁGGAL HOZTÁK MEG A HADIIPARI DÖNTÉST

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.09.24.

A második világháború óta a legjelentősebb hazai hadiipari beruházásról írt alá szerződést szeptember 9-én a Magyar Honvédség parancsnoka a német Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnökével. A magyar haderőt 218 Lynx (Hiúz) KF41-es harcjárművel szerelik fel, ebből 172 darabot a cég és a magyar állam közös vegyesvállalata gyárt majd Zalaegerszegen. Armin Papperger elnök úgy nyilatkozott: az elmúlt harminc évben nem emlékszik hasonlóan gyors állami döntésre. Alighanem sokan felhúzzák a szemöldöküket, hogy a járvány második hullámának idején a kormány sietve döntött 2,4 milliárd eurós hadiipari beruházásról. A Lynx azonban kapós, és a feltételek most alighanem kedvezőbbek voltak, mint vírusmentes időkben lennének.

A tét már a magyar haderő túlélése volt 2017-ben, amikor bejelentették a Zrínyi 2026 programot, a Magyar Honvédség 3500 milliárdos fejlesztési tervét. A honvédség fegyverzetére, felszerelésére a rendszerváltás óta az ország alig költött, így meggyengült a harci, területvédelmi és nemzetközi missziós képessége is. Ráadásul a NATO Oroszország 2014-es krími agressziója után doktrínát váltott. Ismét előtérbe került a szövetség védelmi, elrettentő képességének megerősítése. A magyar hadseregről pedig sok minden juthatott a megfigyelők eszébe, az elrettentés aligha. A Zrínyi programmal viszont az ország vállalta, hogy 2023-ra egy közepes, 2028-ra pedig egy nehézdandárt állít ki, védelmi költségvetését pedig 2024-re a NATO által mindig is szorgalmazott 2 százalékra emeli...

ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA SZEPTEMBER 23-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA