Szerzők: POLYÁK GÁBOR - URBÁN ÁGNES
2020.09.18.
A hír első látásra teljesen másnak tűnik, mint abban az esetben, ha alaposabban megnézzük a teljes történetet. Felületes szemlélőként nincs semmi dráma, a Klubrádiónak lejárt a médiaszolgáltatási jogosultsága, a Médiatanács kiír egy pályázatot, amit majd megnyer a legjobb pályázó. Egy normálisan működő európai demokráciában nem lenne ezzel semmi probléma, egy közigazgatási ügyről lenne szó.
A Klubrádió története mögé azonban nehéz egyszerű közigazgatási ügyet látni. A magyar nyilvánosság emblematikus szereplőjéről van szó, amelyik minimum három okból szúrja a hatalom szemét. Egyrészt a NER sokkal korábban szerette volna ellehetetleníteni az adót, és a vidéki frekvenciákat el is vesztette a rádió a 2010-es kormányváltás után. A Klubrádió még a 2010-es országgyűlési választások előtt, az Országos Rádió és Televízió Testület pályázatán elnyerte a jelenleg is használt Budapest 92,9 Mhz frekvenciára szóló újabb hétéves jogosultságát, azonban a 2010-ben létrejött Médiatanács nem volt hajlandó aláírni a műsorszolgáltatási szerződését. Hogy ne maradjon frekvencia nélkül, 2011-ben a Klubrádió megpályázta a 95,3 Mhz frekvenciára szóló médiaszolgáltatási jogosultságot. Miután a bíróság kimondta, hogy a Médiatanács által nyertesnek kikiáltott pályázó ajánlata értékelhetetlen, és ezért érvénytelen, a hatóság megpróbálta a Klubrádiót is kizárni az eljárásból. Ez az az emlékezetes persorozat, amelyben a Médiatanács hiányolta a pályázati dokumentáció hátsó üres oldalairól az oldalszámokat és a szignókat. A dolog érdekessége volt, hogy 2015-re a Mérték és a TASZ együttműködésében sikerült kiperelni az adott időszak pályázatainak dokumentációját, és kiderült, hogy más pályázóktól egyáltalán nem várta el a Médiatanács a hátsó oldalak aláírását, számozását. Meglehetősen szelektíven kezelte tehát a Médiatanács a formai követelményeket, jól azonosíthatóan a Klubrádió ellehetetlenítése volt a cél. Miután a Médiatanács a 92,9 és a 95,3 Mhz frekvenciákra vonatkozó médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatban összesen hét pert elbukott, az ügyek jogerős bírósági lezárása előtt kihátrált a kínos eljárásból. Végül a Klubrádió 2013-ban megszerezte hét évre a 92,9 MHz-es frekvencián a médiaszolgáltatási jogosultságot: ez az, ami jövő februárban lejár. Ebben a sikerben alighanem szerepe volt annak is, hogy a Klubrádióval szembeni médiatanácsi packázás volt az első olyan ügy a magyar médiarendszer átalakításában, amely a nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltette, akkor már Brüsszeltől Washingtonig követték a rádió sorsának alakulását.
A rádió pénzügyi fenntarthatósága a másik ok, ami miatt a Klubrádió szálka lehet a hatalom szemében. Számtalan példát láthattunk arra az elmúlt években, hogy a Fidesz mindent megtett a kritikus média gazdasági ellehetetlenítéséért. Az állami hirdetések tendenciózus költése, a menedzsment politikai alapú döntéshozatala, a kiadó fölötti tulajdonszerzés vagy éppen a médiacéget körülvevő holding tulajdonjogának megszerzése mutatja, hogy a független média felszámolásának széles eszközrendszere alakult ki. Az Origón át a Népszabadságon keresztül az Indexig sok példát láthattunk az elmúlt években, de a Fidesz mindig próbálta úgy intézni a dolgokat, hogy egy adott médiavállalat megszűnése vagy teljes átalakulása gazdasági törvényszerűségnek látszódjon, és ne égjen rá a kormányra a közvetlen beavatkozás vádja. A Klubrádiónál ez a taktika csődöt mondott, mert a rádió és közönsége máshogy gondolta: a Klub az ország legsikeresebb közösségi finanszírozású médiamárkája lett, a 2018-as pénzügyi évben 200 millió forint felett volt az összegyűjtött adományok összege. Többet szoktunk beszélni a sikeres online portálok üzleti modelljéről, de összegszerűen a Klubrádió az a média, amelyik a legjelentősebb összeget gyűjti a fogyasztóktól, ráadásul a frekvencia miatt leginkább csak a budapesti közönségre építhet az adó. Ez az egyetlen olyan üzleti modell, amely gazdasági eszközökkel kikezdhetetlen, bármit csinált is eddig a Fidesz, a hallgatók kitartottak a rádió mellett.
Végül, de nem utolsósorban a Klubrádió műsora nyilvánvalóan tartalmilag is zavarja a kormánypárt kommunikációját. Nem igazán köthetők hozzá olyan ügyek, amelyeket újságírói eszközökkel maga tárt volna fel, de nagy szerepe van abban, hogy a nyilvánosság ilyen-olyan szeleteiben megjelenő közéleti témák eljussanak a hallgatókhoz. Kormánykritikus szakemberek, civil szervezetek képviselői számára jóformán ez az egyetlen platform, ahol interjút adhatnak, ahol néhány percben kifejthetik szakmai álláspontjukat egy-egy kérdésről. Olyan beszélgetések hangoznak el ebben a rádióban, amelyek néhány éve még magától értetődően a közéleti diskurzus lényegét képezték, és a Fidesz mindent meg is tett azért, hogy ezeket a beszélgetéseket minél inkább kiszorítsa a nyilvánosságból. Most az utolsó várat ostromolja, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne több független média az országban, azt viszont igen, hogy közéleti eseményeket értékelő szakemberekkel máshol nemigen készülnek interjúk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.