Szerző: VAJDA ZSUZSANNA
2020.09.26.
Amikor szeptemberben a nyári szünettel megtoldott karantén után újra kezdődött a tanítás, szülők százezrei szembesülhettek vele, hogy a gyerekek várták az iskolát. Sokan számolták a napokat, amikor végre újra mehetnek, fantáziáltak, mit fognak csinálni, ha újra találkoznak a társaikkal. De hogyan lehetséges ez? Hiszen évek – évtizedek óta halljuk, hogy az iskola betegít, hogy tönkreteszi, megnyomorítja a gyerekeket. Lehet, hogy valamennyien Stockholm szindrómában szenvednek?
A digitálisnak kikiáltott oktatás – amely csak ott valósult meg, ahol a családok rendelkeztek a megfelelő eszközökkel – még a legjobb esetekben sem helyettesítette a valódit. (Vajon hol él az ma Magyarországon, aki úgy gondolja, hogy minden iskolás gyereknek van ehhez szükséges eszköze? Hogy a szülőknek van megfelelő tudása, hogy segítsenek a gyerekeknek? És könnyedén megtehetik, hogy ne járjanak be a munkahelyükre?) De még a tettre kész szülők közül is sokan szembesültek vele – fontos lenne, ha ez a tapasztalat hasznosulna az iskolát övező vitákban – hogy a gyerekek többsége a legjobb asszisztencia esetén sem tudott megfelelően lépést tartani a tananyaggal.
Természetesen óriási előnyben voltak, vannak és lesznek az iskolázottabb családban élők, de bizony nem ugyanaz apa vagy anya segítségével, vagy önállóan megtanulni és megérteni a dolgokat, mint a tanteremben. Ahol mások hallják, ha butaságot mondok; ha tudom a választ, felnéznek rám; és megfigyelhetem, hogyan értik meg a problémát a többiek. Ráadásul a gyerekek és a fiatalok mindennél inkább igénylik a társas környezetet, a mindenre kiterjedő kütyühasználat ellenére is hiányzik a személyes jelenlét.
Nemzetközi tapasztalatok szerint a koronavírus terjedése szempontjából nem jelent kiemelt kockázatot a közoktatás működése, miközben a gyerekek otthon maradása sokkal több veszéllyel fenyeget. Tehát helyes volt a meghatározott biztonsági feltételek mellett a szokásos menetrend szerint elkezdeni a tanévet.
Ám az iskolába vágyó gyerekek és fiatalok sok tekintetben új feltételekkel szembesülnek. Új, ingyenes tankönyvek várják őket, sok szakember által kétségesnek ítélt tartalommal, amelyek gyakran gyökeresen eltérnek attól, ami évtizedek óta konszenzust élvezett, és amit a tanáraik maguk is tanultak. Nem baj, legfeljebb feltámadnak a szocializmusban jól ismert eszközök: az utalások, félmondatok és gesztusok, amelyekből a tanulóifjúság már akkor is pontosan értette, hogy nem kell komolyan venni a hivatalos szöveget.
A másik újság, hogy mintegy ötszáz iskolában rendfenntartók várják a haszontalankodókat. Fegyverük ugyan nem lesz, de szükség esetén folyamodhatnak bilincs, gumibot és spray használatához. A rendbontás a 14 éven aluliaknál is bűncselekménynek minősül, családjukra pedig a családi pótlék megvonása vár...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.