Szerző: BOD PÉTER
2020.09.25.
Óriási az egzisztenciális tétje annak a döntésnek, ha Snowden úgy határoz: borít és kitálal. Ha elfogják, több évtizedes börtön vár rá. A végkimenetel még ennél is sötétebb lehet. A Hongkongból Moszkva érintésével Ecuadorba igyekvő kiugrott ügynöknek a segítségére siető jogvédő, Sarah Harrison mondta a seremetyevói repülőtéren, hogy azért van mellette, mert: „Kell, hogy legyen valaki, aki utoljára élve lát téged. Lehetek akár én is.”
Nem lehetett mindjárt érteni, hogy a The Guardian újságírójának, Glenn Greenwaldnak A Snowden-ügy című kötete után a kiugrott ügynök mi újdonságokat oszthat meg a nyilvánossággal az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szolgálatának titkos és tömeges adatgyűjtéséről. Ezzel a kétkedéssel teli kérdéssel kezdtem hozzá a volt ügynök írta kötetnek, a Rendszerhibának. Greenwald kötetéből tudható, hogy a konspiráció szabályait alkalmazva találkoztak 2013-ban – Laura Poitras dokumentumfilmessel kiegészülve – Hongkongban. A sajtótörténelem részévé vált az ez év július 9-én a The Guardianben megjelent első cikk, amely az NSA (National Security Agency) kémkedési tevékenységéről rántotta le a leplet.
A történet ismert. A szolgálat naponta hozzávetőlegesen húszmilliárd elektronikus cselekményt (telefon és internet) fog el, tárol adatbázisában, és ha kell, elemezi azokat. Törvénytelenül. Még akkor is, ha a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után a jog eszközével, a Hazafias Törvénnyel (Patriot Act) ezt legitimálni igyekezett a Kongresszus. A húszmilliárdos szám nem kevesebbet jelent, mint azt: világszerte minden elektronikus üzenetet elfognak. A korábbi könyvbe a két újságírónak részletesen elmesélte Snowden, hogyan dolgozik a kiberhírszerzéssel foglalkozó szolgálat. A közel négyszáz oldalas Rendszerhibában alig tizenöt oldal foglalkozik a Hongkongban történtekkel, az oknyomozó újságírókkal folytatott közös munkával. Az átfedés csekély és nem zavaró.
Edward Snowden önéletrajzot írt, amelyben annak a még mindig fiatal embernek a szellemi portréját igyekezett felrajzolni, aki hozzáértésből és hazaszeretetből, a demokrácia iránti elkötelezettségből vállalt munkát a hírszerzésnél, hogy személyesen kivegye a részét a terrorizmus elleni harcból. Könyve egyszerre beavatási és megértési folyamat, amelynek során fokozatosan rájött a szerző: országa meghirdetett politikája, titkosszolgálatának magasztos céljai és gyakorlata között áthidalhatatlan a távolság. Olyan globális méretű, tömeges adatgyűjtésre szakosodott az NSA, amelynek semmi köze a terrorellenes harchoz. Még akkor sem, ha sokszor nem könnyű eldönteni, mi tartozik ebbe. A felismerés erkölcsi dilemmák sokaságával szembesítette Snowdent. Ezt az izgalmas, ellentmondásoktól sem mentes utat járhatja végig a könyv olvasója...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.