Szerző: MILLEI ILONA
2020.09.07.
A vírustámadás alatt induló tanévben a korai beiskolázás erőltetése, az új Nemzeti alaptanterv mindenáron való bevezetése, a képesítési rendszer fellazítása elgondolkodtatja a szakembereket, szülőket, de azokat is, akik figyelemmel kísérik a magyar oktatást. Az okokat keresők között sokan a pedagógushiánnyal magyarázzák mindezt, de vannak olyanok is, akik egyenesen kormányzati nemtörődömséget, sőt hatalompolitikai szándékosságot látnak benne. Egy rögtönzött közvélemény-kutatáson viszont a legtöbbet azok nyernének, akik szerint minden a pénzről és a spórolásról szól. Azt, hogy melyik verzió áll közelebb az igazsághoz, Trencsényi Lászlótól, a Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) elnökétől kérdeztük.
– Pontosan nem lehet tudni – válaszolta az MPT elnöke – a kormányzati intézkedések lényege, hogy azok nem nyíltak és nem nyilvánosak. A kormány egymással összefüggésbe nem hozható intézkedéseket hoz, nincs már tárcaközi egyeztetés sem. Az látszik, hogy már nem működik a belső fékek és egyensúlyok rendszere sem, amit a kormányfő kitalál, azt igyekeznek a többiek teljesíteni. Nincs egyensúly, van viszont káosz, dilettantizmus és egyeduralom.
A pedagógushiány létező fenyegetés, évekkel ezelőtt kellett volna felkészülni rá. Például vissza kellett volna csalogatni a pályára azokat, akik korábban elhagyták azt. Ehelyett azonban csak porhintés folyt, az életpálya-modell bevezetése a túlzott bürokratizmusával inkább taszította, mint vonzotta a pedagógusokat. A béremelés vonzereje a pénz inflálódása miatt elfogyott. Visszavonták a megkezdett Bolognai rendszert is, ami Hoffmann Rózsa személyes bosszúja volt, mert nem akarta folytatni azt, amit Magyar Bálint oktatási miniszterként elkezdett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.