Szerző: URFI PÉTER
2020.08.22.
A „pedofilok nyilvántartásáról” szóló tldr egyik fő célja az volt, hogy legyen érdemi vita ebben a súlyos következményekkel járó kérdésben. Mert miután a Kaleta-ügy hangzavara elült, és a politikában nagyjából mindenki megegyezett abban, hogy helyes dolog mindenki számára elérhető listát vezetni az elkövetőkről, azt már meg sem próbálta megérteni vagy elmagyarázni senki, hogy ennek milyen járulékos következményei lennének, és hogy milyen feltételekkel lehet megcsinálni.
Ezért nagyszerű hír, hogy egy kapcsolódó kérdéshez, a szexting szabályozásáról szóló részhez olvasói levelet küldött Ambrus István, az ELTE-ÁJK Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense, számos külföldi egyetem vendégoktatója, aki korábban dolgozott ügyészként és kúriai főtanácsadóként is. Kérésünkre válaszolt neki Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Alapítvány vezetője, aki korábban az UNICEF gyermekjogi igazgatója és a Kriminológiai Intézet kutatója is volt.
Az eredeti cikkben arról van szó, hogy ha egy gimnazista pár, mondjuk két egymással teljesen jogszerű szexuális kapcsolatban lévő 17 éves vágykeltő képeket küld magáról a másiknak, akkor ők ugyanúgy elítélhetők gyermekpornográfia miatt - és egy esetleges új szabályozás szerint bekerülhetnek a további életüket ellehetetlenítő nyilvános adatbázisba -, mint Kaleta Gábor, hiszen 18 évnél fiatalabb személyről készült képeket tárolnak. „Márpedig az alfa generáció sok tagjának a normális párkapcsolat, az elköteleződés része ez is” - nyilatkozta a cikkben Gyurkó, aki szerint ezt a tényállást szexuális predátorok ellen találta ki a jogalkotó, nem csetelő tinikre. A képekkel való visszaélés büntetendő, önmagában a birtoklást azonban dekriminalizálni kellene - mondta Gyurkó. Ezzel vitatkozik a lentiekben a büntetőjogász.
Ambrus István: Az állásfoglalást helyesebb a jogalkalmazásra bízni
A gyermekpornográfia büntetőjogi tényállása kapcsán azon javaslat, amely szerint dekriminalizálni kellene, ha például két 17 éves személy egymásnak pornográf felvételt küld saját magáról, főszabály szerint európai uniós kötelezettségbe ütközik, mivel a 2011/92/EU Irányelv nem tesz különbséget az elkövetők életkora körében. Igaz ugyanakkor, hogy ezen irányelv 8. cikke kivételesen lehetőséget biztosít a büntetlenné nyilvánításra a tagállami büntetőtörvényben a beleegyezési korhatárt betöltött (nálunk: 14-18 éves) gyermek kapcsán, amennyiben az anyagot a beleegyezésükkel és kizárólag az érintett személyek magáncélú használatára készítették és birtokolják, és amennyiben a tevékenység nem foglalt magában zaklatást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.