Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.08.
A közelgő gazdasági kihívások (leánykori nevükön: megszorítások) miatt felpörög a populista retorika.
Foreign Affairs
Tévedés azt hinni, hogy a vírus végzett a populizmussal, sőt a korlátozások feloldása után várhatóan újra nekilódulnak a demagógok. Erre figyelmeztet az Orbán Viktor képével illusztrált cikkében az amerikai Columbia Egyetem egyik politológusa. Nadia Urbinati szerint amikor beütött a betegség, az olyanok, mint az amerikai és a brazil elnök, továbbá a magyar kormányfő azt tették, ami várható volt tőlük: előszedték kedvenc ellenségeiket: a bevándorlókat, az ellenzéket, a kisebbségeket és a független sajtót. Méghozzá az „igazi” emberek nevében, akiket csakis ők képviselnek. És hiába vannak hatalmon, úgy állították be, hogy ők a politikai elit ellen harcolnak.
A szakértő azonban rámutat, hogy a populizmust nem szabad összekeverni a tekintélyelvűséggel vagy a fasizmussal. A populista még nem diktátor, és ugyan eltorzítja a demokráciát, de még a jogállami kereteken belül. De hogy miként jártak el a válság idején, azt mindennél jobban megvilágítja Magyarország esete. Orbán kicsikarta a lehetőséget, hogy rendeleti úton kormányozzon, ily módon nem az Országgyűlés, hanem ő diktálja a tempót. Azaz látnivaló, hogy a demagógia átmehet korlátlan uralomba, ez pedig indokolttá teszi, hogy a megfigyelők kétségbe vonják az ilyen vezetők demokratikus elkötelezettségét. Merthogy a jogállam talajáról indulnak, de hogy hová jutnak, azt nehéz megmondani.
A tekintélyelvű Orbánt leszámítva, a populista vezetés általában szabadelvű választ adott a fertőzésre, lásd Nagy-Britanniát, az USÁ-t és Brazíliát. Az abszolút szabadságot hangoztatták, nemigen korlátozták a mozgás és a gyülekezés szabadságát, viszont keltették a hangulatot az „áltudósok” ellen. Ennek a politikának az előnyei alighanem csak később mutatkoznak meg, mert amikor újra visszatér a normális kerékvágásba az élet, az emberek az eddiginél is nagyobb munkanélküliséggel és szegénységgel szembesülnek. Ekkor pedig megdicsőül az ellenállás a tilalmakkal, illetve az adott kormánnyal és többséggel szemben, miután mindkettő az egészség és szolidaritás nevében a korlátozásokat hirdette.
Ennélfogva az előttünk álló gazdasági megpróbáltatások feltehetőleg igencsak táplálják a populizmust, amely kész mozgósítani az „elfeledett sokaságot” a vezetéssel szemben, miután az – íz olasz Matteo Salvini szavaival élve – megfosztotta szabadságától és megélhetésétől a népet. Az olasz vezető különben érdekes egyensúlymutatványt adott elő, mert egyfelől dicsérte Orbánt, miután az kiiktatta a Parlamentet, másfelől viszont tekintélyelvűséggel és a jólét megsemmisítésével vádolta meg a római kormányt. Az írás végkövetkeztetése az, hogy a szociáldemokráciának fel kell ébrednie Csipkerózsika-álmából, már ahol még van, és mozgósítania kell az embereket a szociális igazságosság és a javak újraelosztása érdekében, különben szép jövő elé néz a populizmus.
Deutschlandfunk
Fehér-Oroszországban három asszony fogott össze, hogy a holnapi választáson véget vessen Lukasenko elnök több mint negyedévszázada tartó uralmának. Persze aligha fog sikerülni nekik, mert az elnök minden bizonnyal a csalástól sem riad vissza, ám a három nő vezetésével egyre nagyobb az ellenállás vele szemben. A vetélytárs Tyihanovszkaja, aki angol és némettanár, és pár héttel ezelőttig semmi köze nem volt a politikához. Csak azért indulhat vasárnap, mert az államfő a közéletben nem veszi komolyan a gyengébbik nemet.
De arra azért biztosan nem számított, hogy trió, benne egy-egy olyan ellenzéki politikus feleségével, illetve kampánymenedzserével, akik számára nem engedélyezték a jelölést, szóval, hogy a hármas bejárja az egész országot és pillanatok alatt nagy tömegeket mozgósít. Minszkben pl. 60 ezer embert. Mivel ezekről a szereplésekről a köztévé és -rádió nemigen ad hírt, a szociális médiát használják. Tyihanovszkaja programja nem túl bonyolult: győzelme esetén elengedi a politikai foglyokat, népszavazást tart a korábbi alkotmány visszaállításáról, miután az alaptörvény korlátozza az államfő hatalmát és fél éven belül szabad és tisztességes választásokat tartanak.
Az egyik tanácsadó a hatóságok erőszakos fellépése láttán azt mondja, olyan ez, mint a szovjet diktatúra éveiben, mert mindenkit meg lehet félemlíteni, csak már nem hosszú ideig. Lukasenko magasabb bérekkel és nyugdíjakkal kecsegtet, és kilátásba helyezte az ipar korszerűsítését. Ugyanakkor az állította, hogy nélküle zavaros privatizálás, a klánok uralma, az állam bukása jön. Ennek hatására felerősödött a rendőri erőszak, visszavonták több tüntetés engedélyét.
Az elégedetlenség azonban fokozódik, részben a gazdasági gondok, részben pedig azért, mert Lukasenko szerint a Covid-19 az egész világot sújtja, csak az országát nem. Miközben az orvosok tucatszám kezelik a betegeket, de nekik sincs elég védőfelszerelésük. Az elnök a vidéki lakosságra, a rendőrségre és a titkosszolgálatra támaszkodhat. De hogy mekkora ez a támogatás, azt nehéz felbecsülni. Közvélemény kutatások ugyanis nem készülnek.
Hogy Minszkben nemrégiben őrizetbe vették az orosz félkatonai Wagner Csoport 33 tagját, az arra utal, hogy az elnök nyíltan ujjat húz Moszkvával. Arra játszik, hogy Oroszországot – az ukrajnai példa nyomán – olyan veszélynek tüntesse fel, amellyel szemben csakis ő tud védelmet nyújtani. A Kreml idáig meglepően enyhén reagált, aminek nagy valószínűséggel az az oka, hogy Lukasenko ugyan nem könnyű partner, de Putyin számára még mindig kiszámíthatóbb, mint a potenciális utódnő. Azon kívül az ország gazdaságilag erősen függ az orosz államtól.
A választás tisztaságára független megfigyelők nem ügyelnek. De hogy mit csinál majd Lukasenko a hatalom birtokában azt senki sem tudja. A trió nem akar megmozdulásokat, a békés ellenállás híve. Meg egyébként is tudja, mire képes az elnök. Aki a maga részéről nyugalomra int, hozzátéve, hogy ellenkező esetben mindenki számítson a leggyorsabb és a legkeményebb válaszintézkedésre.
Spiegel
A bolgár rendőrség Szófiában és több más városban is lebontotta a kormányellenes tüntetők által emelt utcai akadályokat. A tiltakozók az állami korrupció ellen vonultak fel, követelve Boriszov miniszterelnök távozását. A fővárosban például egy hete három fontos csomópontban is körülbelül három tucat sátrat állítottak fel a demonstrálók, minden előzetes bejelentés nélkül, hogy akadályozzák a forgalmat. A hatóságok azután avatkoztak közbe, hogy több száz elégedetlenkedő polgártárs panaszt, illetve feljelentést tett, mivel nem tudta használni sem saját autóját, sem a tömegközlekedési eszközöket.
Hasonló torlaszok létesültek Várnában és Plovdivban is. 12 tüntetőt őrizetbe vettek, de a büntetés megfizetése után elengedték őket. Senki sem sérült meg. Ugyanakkor az egyik szervező további tiltakozó akciókra szólított fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.