Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.04.
Magyarországban fokozatosan hal meg a sajtószabadság. Ha valaki most beleolvas az Indexbe, azt látja, hogy sok az MTI-s anyag, hiányoznak a nagy sztorik a politikai visszaélésekről, korrupciós botrányokról. De hát a portál már csupán takaréklángon, szükség üzemmódban működik. Eddigi formájában megszűnik, noha intézménynek számított. Annál is inkább, mivel nem állt be egyik szekértáborba sem. Ugyan 2010 előtt is nehezedett nyomás a munkatársakra, de Orbán Viktor visszatérésével jócskán felerősödött, majd nemrégiben felbukkant a színen Vaszily Miklós, akinek a feladata, hogy a kormányfő nevében elvégezze a piszkos munkát a médiában – írja a lap.
A hatalom mossa kezeit, hogy bármiféle felelősség terhelné a történtekért. Ám a média lassú halála vörös vonalként húzódik végig a Fidesz tíz éve tartó uralmán. A miniszterelnök először a köztévét és -rádiót fokozta le hivatalos szócsővé, amihez akkor még kellett az új sajtótörvény. Később az emberei már sokkal közvetlenebb módszereket vetettek be. Nemrégiben pedig szinte az összes orgánumot alárendelték a KESMA-nak, amelyet szigorúan kézben tartanak Orbán bizalmasai. Ez önmagában ellentétes a versenyjoggal, de a politikus megtalálta a kiskaput: az alapítványt stratégiai fontosságúnak minősítette, ezért onnantól kezdve az támadhatatlan.
Der Standard
Orbán Viktor még közelebb jutott ahhoz a céljához, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja a magyar sajtót, és ily módon ő határozza meg a közbeszédet. Úgyhogy nagy nyomásnak van kitéve a sajtószabadság. A miniszterelnöknek már senkit sem kell börtönbe csuknia, hogy valóra váltsa tervét. Elegendő, ha a szerkesztőségeket felvásároltatja strómanokkal, vagy hozzá hű üzletemberekkel, amint azt legutóbb az Index példája igazolta.
Magyarországon kívül más, tekintélyelvű-nacionalista államok is ugyanezt a stratégiát követik, például a lengyeleknél. Ott is mind inkább korlátozzák a tájékoztatás szabadságát, a bíráló újságírók helyzete egyre nehezebb. Ezért is jelent meg a lengyel kormányfő Orbán oldalán győztesként a legutóbbi uniós csúcs után. Hiszen sikerült felvizezniük a jogállami kritériumokat. Hogy a többiek engedtek, az sokba fog még kerülni az EU-nak. A még működő, utolsó szabad magyar és lengyel orgánumok iránti szolidaritás jegyében azonban folyamatosan szóba kell hozni ezt a kérdést.
Hogy bárki szabad préda lehet a kormánypárti média számára, azt igazolja Hermann Róbert esete. A konzervatív történész, Orbán fiatalkori barátja, akkor került szembe az autokrata vezetővel, amikor kijelentette, hogy Trianon nem a szabadkőművesek műve volt. De hát az állami sajtó hol Sorost, hol a menekülteket, hol éppen a békeszerződést pécézi ki. A járszalagra fogott média révén Orbán a társadalom középrétegeihez tudja eljuttatni az összeesküvés elméleteket. Bármikor bűnbakokat varázsolhat elő, hogy elterelje a figyelmet a grasszáló korrupcióról.
Bloomberg
Az Index főszerkesztő-helyettese azt mondja az amerikai hírügynökség által készített videóinterjúban, hogy az alatt a 18 év alatt, amelyet a portálnál töltött, nem tapasztalt kísérletet a tulajdonosok részéről a tartalom befolyásolására, vagyis nem hagyományos cenzúra érvényesült. Ám az autonómia sérül úgy is, ha meg akarják mondani, hogy kik dolgozhatnak ott és kik nem. Épp ezért volt elfogadhatatlan a kollektíva számára Dull Szabolcs eltávolítása, illetve hogy hiába kérték visszavételét. Munk Veronika megjegyezte, hogy már előtte is egyre nagyobb külső nyomást érzékeltek, és nem teljesültek a független munka érdekében kiharcolt garanciák. A médiakörnyezet mostanában nagyot változott, sorra nyomultak be bizonyos üzletemberek. Miközben az Index volt az a hírforrás, amelynek révén a magyarok tájékozódtak a világról. Így most nagy űr marad utána.
Spiegel
A lap úgy vezeti fel az Index menesztett főszerkesztőjével készült beszélgetést, hogy az újságíró egyelőre elveszítette Orbán Viktorral a sajtószabadságért vívott harcot, ám a következmények beláthatatlanok. Dull Szabolcs maga azt mondja, hogy azért rúgták ki, mert a portál olyan dolgokat írt meg, aminek nem örült a miniszterelnök, illetve a Fidesz. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a szerkesztőség feje fölött már évek óta átláthatatlan folyamat zajlott. Oligarchák jöttek, mentek, ám a munkatársak kitartottak amellett, hogy szabadon akarnak dolgozni, a maguk által választott emberekkel. Azonban egyre nagyobb lett a külső befolyás.
Az pedig, hogy most brutális rágalmazási kampány zajlik ellene, teljesen jellemző a mai Magyarországon – mondja Dull. Azon sem csodálkozik, hogy nem tolonganak a befektetők az Index megmentésére, miután jó ideje az van, hogy aki független médiumot akar működtetni, az hamar bajba kerül. A portálnál pl. nem jelenhetett meg állami hirdetés. Amúgy pedig most éppen a 24.hu tulajdonosa van célkeresztben a „közeli” sajtó jóvoltából.
Egyébiránt a volt főszerkesztő a helyzet érzékeltetésére elmeséli, hogy az utóbbi időben a kormányzati sajtótájékoztatók előtt más orgánumok munkatársai az indexes kollégákat kérték meg: ugyan, tegyék már fel ezt és ezt a kényes kérdést, mert nekik nem szabad. A főnökük megtiltotta számukra. Évek óta egyre több ilyen eset fordult elő. Így ugyan sok kamera és mikrofon van jelen a sajtóértekezleteken, ám a látszat csal.
Die Presse
Az ÉS főszerkesztője szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor a koronajárvány láttán pánikba esett, ezért rendelt teljesen szükségtelenül 16 ezer lélegeztető gépet, amikor eredetileg csak fele annyival számolt. A vendégkommentárban Kovács Zoltán megjegyzi, hogy ráadásul a készülékek nagy részéhez nem mellékeltek érthető, több nyelven írt használati utasítást, és kezelésükhöz nem is volt elég szakember. Arról nem beszélve, hogy darabonként 56 ezer euróba kerültek, miközben Szlovénia 30 ezerért szerzett ilyeneket, de ott már a jóval kisebb összeg is belpolitikai botrányhoz vezetett.
Emellett még a legrosszabb időkben is nem egészen 100 beteg szorult rá egyidejűleg a lélegeztetésre. Tehát szó sincs arról, hogy az orvosoknak választaniuk kellett volna: kinek az életét mentsék meg. Az írás emlékeztet arra, hogy Orbán többször is kijelentette: Magyarország semmiféle segítséget nem kap az EU-tól, annál inkább viszont Kínától. Hát, látjuk, hogy az „önzetlenségnek” meg volt az ára, a magyarokra rásóztak egy csomó gépet, nem éppen baráti áron.
Pedig már április elején nyilvánvaló volt, hogy a magyarok enyhébben ússzák meg a fertőzést, mint a Nyugat. Ezzel együtt Ausztria mindössze 1000 készüléket rendelt. Hogy akkor nekünk miért volt szükségünk 16 ezerre? Legyünk jóindulatúak és tételezzük fel, hogy nem kufárkodás állt az ügyletek mögött, hanem Orbánt egyszerűen elfogta a fejvesztett rémület. De ez csak akkor fordulhat elő, ha az adott vezető hozzá van szokva, hogy döntéseinek senki sem néz utána. A miniszterelnök csupa olyanokkal veszi körül magát, akik nem mernek neki ellentmondani. Már teljesen kiiktatta a kontrollt. Ez azonban politikai szűklátókörűségről árulkodik, mert a megfelelő szűrő mechanizmus a kormányfőt megvédené a saját rossz választásaitól is.
Guardian
A hamarosan induló Európai Ügyészség vezetőjének alighanem az a legnagyobb gondja, hogy öt állam, köztük Magyarország nem csatlakozik a szervezethez. Uniós politikusok igyekeztek rávenni Orbán Viktort, hogy adja fel ellenkezését, miután több barátja, illetve családtagja is olyan, nagy értékű közmegbízást nyert el, amelyet brüsszeli pénzekből finanszíroztak. Ám lepattantak a politikusról.
EU-illetékesek jó ideje attól tartanak, hogy egyes kormányok nem tartják fontosnak a fellépést a több országot is érintő bűncselekmények ellen, illetve nem törődnek azzal, hogy a közösség alapjait lopják. Az OLAF, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügynökség ugyan kivizsgálja a gyanús eseteket, de eljárást csakis a nemzeti hatóságok indíthatnak, ott meg csupán az ügyek fele jutott el a feljelentésig.
A Temesvárról származó Codruta Kövesi azt ígéri, az sem fogja visszatartani munkájában, ha netán uniós nagyfejek ellen kell nyomoznia, mert esetleg felmerül ellenük a sikkasztás gyanúja. Azt mondja, az EPPO független ügyészség és be kell bizonyítania, hogy a jog egyaránt vonatkozik mindenkire. Ezért az eddiginél sűrűbben utána akarnak járni a dolgoknak és fokozottan ügyelnek majd a jogállam védelmére.
Die Zeit
Immár végleges, hogy a lengyel elnök gyakorolhatja újabb mandátumát, mert az ország Legfelsőbb Bírósága elutasította a választás nyomán benyújtott óvást, amelyet a rivális varsói polgármester nyújtott be. Az ellenzéki Polgári Platform alulmaradt jelöltje arra hivatkozva támadta meg a második forduló eredményét, hogy Duda jogtalan módon élvezte az egész államapparátus segítségét. Az ítélet szerint azonban ugyan jogos a 92 ügyben előadott panasz, de ezek a visszásságok nem befolyásolták érdemben a szavazás kimenetelét. Azon kívül nem is támasztja alá őket elég bizonyíték a helyet és az időt illetően.
Sok, külföldön élő lengyel panaszkodott, hogy nem tudott élni jogával, mert későn kapta meg szavazólapját. Az EBESZ azt kifogásolta, hogy a lengyel köztévé teljesen elfogult volt anyagaiban, egyértelműen Dudát támogatta, és meleg-, illetve idegenellenes, valamint antiszemita retorikát alkalmazott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.