SZABAD POLGÁRRÁ LENNI

MAGYAR HANG
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2020.08.29.

Minek foglalkozik az ellenzék folyamatosan jogállami kérdésekkel, amikor láthatóan a választókat hidegen hagyja alkotmányos kultúránk hanyatlása és a Freedom House éves jelentése? Ez a kérdés fogalmazódik meg egyre többször még a Fidesz hatalmát korlátozni akarók körében is. Meg kellene érteni, hogy mit kíván a magyar nemzet! Most nem polgári szabadságjogokat. Le kellene szállnia az ellenzéknek a magas lóról, le kellene sétálnia a belpesti házak felső emeleteiről a magyar ugarra! Az ellenzéknek végre a magyar emberekhez kellene szólnia! – mondják, különösen a 60 százalékos Fidesz-szimpátiaindexet látva.

De hát nem ez a hozzáállás nézi le leginkább „a” magyar embereket? És nem ez a gondolkodás helyezi épp központba a hatalom kérdését? Hiszen a tartalmat másodlagos jelentőségűnek tartja, és csak arra összpontosít, hogy az ellenzék „sikeres” legyen, és kormányra kerüljön.

Elharapózik az az aggasztó jelenség, hogy az állampárt népszerűségéhez igazítjuk politikai értékítéletünket. A Fidesz elkötelezett szavazóinak körében érthető, de az ellenzéki (vagy nem fideszes) szavazók között megdöbbentő, ha érvként kerül elő egy-egy erkölcsi dilemmában a kormányzó erő népszerűsége. Az aljasságot nem legitimálja a szimpátiaindex, az ellenzék előtt nem lehet cél aljasságban felzárkózni a Fideszhez. A békát lassú tűzön főzik meg, hogy fel ne tűnjön neki, mi is zajlik körülötte. Az üstben ülve nem lehet megfordítani a folyamatot! Amíg szükség- vagy törvényszerűnek ítéljük demokráciánk romlását, és nem tételezzük fel azt, hogy van reális másik út, addig fövünk a lassacskán felforró vizünkben tovább...

ITT OLVASHATÓ