Szerző: BOGATIN BENCE
2020.08.08.
...Iskoláktól több mint 100, oktatási fókuszú szervezetektől és szakértőktől pedig közel 50 különféle tiltakozó visszajelzés érkezett arról, hogy nem volt érdemi társadalmi egyeztetés az új NAT-ról, és hogy az alaptanterv ebben a formájában megosztó, elvault, gyerek- és pedagógusellenes, és még hosszan lehet sorolni az ellene felhozott érveket.
Aztán amikor a digitális távoktatás időszakába léptünk át, a kormányzat sikertörténetként értékelte a vaktában bevezetett oktatási formát, mindeközben az szóba sem került, hogy a tanárok friss tapasztalatait beépítsék az új NAT-ba, pedig a digitális távoktatás alatt ezek szép számmal gyűltek fel. Arról pedig a Mércén is sok szó esett hogy az, hogy a lehetőségekhez képest egész jól sikerült az átállás, az bizony elsősorban nem az oktatási kormányzaton múlt, hanem tanárok és civilek talpraesettségén, kreativitásán.
Ennek valódi elismerése helyett magukra hagyatottság – szélsőséges esetben meghurcolás, lásd a „vasalódeszkás” tesitanár esetét – lett a pedagógusok jussa, nem beszélve a rengeteg túlóráról, amelyet az új helyzet eredményezett. (Ezért volt különösen furcsa, amikor Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár a tanárok távoktatásban felszabadult munkaóráira hivatkozva jelentette be, hogy nem kell elhalasztani az új NAT szeptemberi bevezetését.)
Mint arra a PDSZ felmérése rámutatott, nemcsak jelentős túlórával, hanem anyagilag is komoly plusz terhekkel járt a távoktatás a tanárok számára, amelyet egyelőre sem külön egyszeri juttatás formájában nem kompenzált a kormány, sem pedig érdemi béremeléssel.
Ilyen előzmények után elgondolkodtató üzenete vannak annak, hogy a minisztérium úgy keresi a legfrappánsabb választ arra a kérdésre, hogy mi a legjobb módja az új rendszerben történő oktatásnak, hogy közben egy oklevéllel szúrja ki a pályázó (sőt nyertes) pedagógus szemét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.