Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.06.
összefogásra felszólító akcióról számol
be, amelynek hatására a Bejrútban a
legutóbbi hírek szerint 135 életet
követelő robbanás következményeinek
felszámolásában segédkeznek a
legkülönfélébb országok, például a
németek, az oroszok, a brazilok, még
Magyarország is. Nemzetközi
lapszemlénkben olvashatnak arról,
miért közelednek egyes európai
populista politikusok a szíriai
diktátorhoz, a nyelvtörvény miatti
magyar-ukrán tárgyalásokról és a
kutyák értelmi képességeiről is.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerdán jelentette be, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök az oktatási törvényt tárgyaló, közös munkabizottsági ülések végeztével Kijevbe utazik – írja az orosz nyelvű Ukraina portál. A tárcavezető jelezte, nem néznek könnyű tárgyalások elé, de várhatóan közös memorandumot írnak alá a megegyezés hivatalossá tétele érdekében. Elismerte, hogy eredetileg július végére tervezték a hivatalos látogatást, de valójában nincs semmilyen kötöttség, bármilyen előzetes időponthoz rugalmasan állnak a tárgyaló felek. Tisztában van azzal, hogy mindkét résztvevőnek kényes kérdések kerülnek majd napirendre, ezért szükség lesz a diplomáciai érzékre. Az ügy háttere a 2017-ben elfogadott oktatási törvény, amely alaposan lerövidíti a nemzetiségi nyelvoktatás lehetőségét az iskolásoknak, és amely bevezetésének átmeneti időszaka 2020 végéig tart. A magyar kormány szerint ez az ukrán törvény a kisebbségi önrendelkezés jogait sérti.
A Moika78, egy szintén orosz nyelvű portál magyar kutatók kutyákon végzett neurofizológiai kísérleteinek eredményéről számol be. Négylábú társaink beszédbefogadása, beszédértése az agyban az emberi beszédfelfogás mechanizmusához hasonlóan és szinte ugyanazon az agyterületen történik. Az eredetileg a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a kutya meg tudja különböztetni az intonációt és a szavakat, amelyek az agy más és más területeit aktiválják. Ezenkívül nem feltétlenül csak az ennivalóval kapcsolatos kommunikációra nyitottak, ők is ki vannak éhezve a pozitív érzelmekre és a rájuk irányuló figyelemre. (Itt található egy részletes magyar nyelvű összefoglaló a tanulmányról.)
A londoni székhelyű Middle East Eye portál Szíria közelmúltbeli megítélését és új kapcsolatrendszerének alakulását (főleg a görögökkel) elemzi. 2011-ben, amikor kitört a polgárháború Szíriában, az Európai Unió csaknem minden tagállama megszakította kapcsolatait a közel-keleti országgal. Tíz évvel később gyakorlatilag már senki nem áll Szíria, pontosabban Bassár el-Aszad elnök mellett. Azonban ez a konszenzus gyengülni látszik. Miközben Franciaország és Németország továbbra sem hajlandó elismerni Aszadot legitim vezetőként, sőt, folyamatosan megújítja a szírek elleni szankciókat, egyre több populista kormányfő Dél- és Kelet-Európában ellenzi az Aszaddal szembeni keményvonalas politikát. A csehek tartanak ebben legelőrébb, Magyarország fokozatosan normalizálja kapcsolatait a rezsimmel, és egyre több jelét adja ennek Ausztria és Lengyelország is. Legutóbb pedig Görögország és Ciprus vette fel a kapcsolatot Damaszkusszal. Azt látták ugyanis, hogy Törökországnak jelentősen meggyengültek a pozíciói a közel-keleti országban. Másrészt az is magyarázza ezt a kapcsolatfelvételt, amit Magyarország esetében is látni, hogy a menekülőket könnyebben visszaküldhessék hazájukba.
A Washington Post arról a nemzetközi összefogásra felszólító akcióról számol be, amelynek hatására a Bejrútban a legutóbbi hírek szerint 135 életet követelő robbanás következményeinek felszámolásában segédkeznek a legkülönfélébb országok. A robbanásnak több mint ötezer sérültje van. Oroszország már elküldte első szállítmányait repülőn, a németek szerdán megérkeztek specialistákkal, mentőkutyákkal és 15 tonna felszereléssel, hisz nagyjából 72 óra az az idő, amíg reménykedni lehet a romok alá szorult emberek életének megmentésében. Az ENSZ felhívására sokan megmozdultak; egyébként az ENSZ-békefenntartók közül is 22-en megsebesültek. Arra is felhívta az ENSZ a figyelmet, hogy Libanon azon országok között van, amelyek a legtöbb palesztin és szíriai menekültet fogadták be az elmúlt években. A britek 6,6 millió dollárral szálltak be, Bolsonaro brazil elnök is jelezte segítő szándékát, mert Brazíliában él a legkiterjedtebb libanoni diaszpóra. Az egymillió eurós magyar segítségről is beszámol a Washington Post, megjegyezve, hogy a „Hungary helps” program alapvetően keresztények segítését célozza meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.