KÍVÜL TÁGASABB – MIÉRT MENEKÜLNEK A FIATALOK A MAGYAR FELSŐOKTATÁSTÓL?

168 ÓRA
Szerző: LATYÁK BALÁZS
2020.08.08.

Az utóbbi hetekben több ezren örülhettek annak, hogy bejutottak a felsőoktatásba. Arról azonban egyáltalán nem esett szó, hogy hány diák folytatja a tanulmányait külföldön, mert elege lett az oktatás rombolásából, ami az országban évek óta folyik.

A koronavírus-járvány rányomta a bélyegét a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetésére is, mindenhol elmaradt az elmúlt évek szokásos eredményváró bulija, a Pont Ott Parti. A felvételiző fiatalok az idén kénytelenek voltak szűk körben izgulni, sokuknak azonban már mit sem számít ez a kis közjáték, hiszen alapképzésre több mint 42 ezren, osztatlan képzésre 7400-an, mesterképzésre 12 300-an, felsőfokú szakképzésre pedig több mint 6100-an jutottak be. Nappali tagozaton több mint 49 ezer diák folytathatja tanulmányait.

A legmagasabb pontszámot, 445-öt, ezúttal a nemzetközi biztonság és védelempolitika szakon kellett elérni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az ország második legmagasabb pontszámát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a mechatronikai mérnök szak követelte (433 pont), míg harmadik helyre a Semmelweis Egyetem ápolás és betegellátás (gyógytornász-) képzése futott be (430 pont). A legtöbb jelentkezőt az idén a mérnökinformatikus, az ápolás és betegellátás, valamint az osztatlan tanári szakra vették fel. Alapképzésben első helyen a gazdaságtudományok állnak, utána következik az informatika és a bölcsészettudomány...

ITT OLVASHATÓ