Szerző: BUJÁK ATTILA
2020.08.15.
Kié ma Magyarországon a föld? Mint tudjuk, nem a volt kis téesztagoké. Semmiképpen sem azoké, akik a pusztuló kis településeken laknak. Csak kis részben a „családi gazdáké.” Akkor kié?
A termőföld Magyarországon egyértelműen azoknál a mezőgazdasági vállalkozóknál koncentrálódott, akiket a Fidesz „családi gazda” szakszóval illet. Család persze sokféle van. Koldusszegény is, gazdag is. Létezik 30, esetleg 35 ezer család, amely az elmúlt húsz évben jutott jelentős földvagyonhoz, és tulajdonosként vagy földhasználóként elképesztően meggazdagodott. A koncentráció mértéke nagyobb, mint a Horthy-korszakban. S a föld kisebb része persze ma is az államé.
Én például anyám után tulajdonos vagyok, fél hektárral. Évente 16 ezer forint járadékhoz jutok. De a földemet sosem láttam, csak sejtem, hogy merre lehet.
Az egyéni gazdák tulajdonában és/vagy használatában lévő termőföldek aránya ma már 70 százalék körül van, az évezred elején ez 47-48 százalék körül mozgott. A koncentráció ezzel a lendülettel zajlik, azoknak a gazdáknak a kezében van a földek zöme, akik nagygazdának, mezőgazdasági vállalkozónak minősülnek. (Régebben aranyparasztot mondtak.) Ami nem is csoda, ha tudjuk, azok vesznek földet, akiknek a gazdálkodásból komoly jövedelmük származott.
Móricz és Tolsztoj óta tudjuk, hogy egy megszállott gazda, aki egész életében a földet túrta, ha pénzhez jut, azonnal földbe forgatja. (Tolsztoj: Mennyi föld kell az embernek?)
Persze. Mindenki igyekszik egységes birtoktestet, termelési rendszert kialakítani. Én szinte minden héten veszek földet, hozzám jönnek be ugyanis a környékről azok a tulajdonosok, akik nem akarnak gazdálkodni, és a földjüket el akarják adni. Stratégiám az, hogy mindent megveszek annyiért, amennyit kérnek, mert ha nem, huszonnégy órán belül talál más vevőt a kliens. A kereslet hatalmas. Ausztriában egy hektár ára tízmillió, Magyarországon kétmillió...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.