Szerző: Magyar Hang
2020.08.31.
Soha nem látott mértékű béremelés megy végbe az egészségügyben, hiszen az ágazati szakdolgozók fizetése több lépésben 72 százalékkal emelkedik ebben a kormányzati ciklusban, amire korábban nem volt példa – hangoztatják időről időre a kormányzat képviselői. Legutóbb Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fogalmazta meg ezt válasz gyanánt, akitől az augusztus 19-ei kormányinfó alkalmával teljesen mást kérdeztünk. Konkrétan azt, hogy ha Budapest átadná a súlyos ápolóhiánnyal küzdő Pesti Úti Idősek Otthona üzemeltetését a kormánynak – ahogy ennek lehetőségét felvetette a kabinet –, havi 160 ezres fizetésért hogyan találnának munkaerőt.
A másról beszélő miniszter ugyanakkor igazat állított, hiszen tény: a rendszerváltás óta regnáló kormányok – köztük három Orbán Viktor vezette kabinet – jellemzően vagy nem nyúltak az egészségügyi alkalmazottak, így a szakdolgozók béréhez, vagy csak olyan mértékben, hogy a rendszer ne omoljon össze perceken belül. Ám sajnálatos módon valódi felzárkóztatásról most sincs értelme beszélni, a szakdolgozói fizetések ugyanis az arányait tekintve valóban jelentős – csak a képviselői, államtitkári, miniszteri fizetések emeléséhez mérhető – megnövelés után, 2022-re sem fogják elérni még a jelenlegi nemzetgazdasági átlagot sem. A matematikai alapon is könnyen belátható problémát valószínűleg döntéshozói szinten is érzékelik, még ha sokat nem is tesznek ellene. Legalábbis erről árulkodik Gulyás miniszter egy korábbi, beismerésnek is tekinthető elszólása (Kormányinfó, 2020. június 4.), miszerint az egészségügyi dolgozóknak a koronavírus-járványban tett szolgálatukért járó egyszeri bruttó (!) félmilliós juttatás sokuk esetében a fizetésük kétszeresét is meghaladja.
Hogy a krónikus alulfizetettség mit is jelent az ellátás szintjén, jól érzékeltetik az ágazati foglalkoztatási adatok: a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) korábbi felmérése szerint mindössze 55 ezer regisztrált szakdolgozó van, és 24–25 ezer ápoló hiányzik az egészségügyi ellátás rendszeréből. Míg Magyarországon valamivel több, mint hat ápoló jut ezer lakosra, addig Németországban 12, Svájcban 16. A szakdolgozók átlagéletkora nálunk ötven év körül alakul, s közülük a legtöbben már a szakközépiskola elvégzése után, 17–18 évesen elkezdtek dolgozni, így a nyugdíjba vonuláshoz szükséges negyven év munkaviszonyt 6–8 éven belül elérik. A dolgozók többsége másod-, harmad-, negyedállást is vállal, hogy a családfenntartáshoz elegendő pénzhez jusson, ennek következtében egy év alatt átlagosan 14 hónapnyi munkát végez el egy ápoló...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.