„DESTRUKTÍV SZEKTÁBÓL” BEVETT EGYHÁZ

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.08.05.



Finanszírozási megállapodást kötött a Hit Gyülekezete a kormánnyal nemrég. Ma már baráti a viszony a jobboldallal, pedig évtizedeken át úgy látszott, kibékíthetetlenek az ellentétek.

– A Hit Gyülekezete a hetvenes évek végén született karizmatikus csoport, amely 1989-es elismertetése óta a leggyorsabban növekvő felekezet Magyarországon. Jellemző társadalmi bázisuk a tizenévesektől a harmincas éveikben járó korosztályig terjed, közöttük felülreprezentáltak a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanulók, és a fiatal értelmiségiek. A férfiak aránya jóval magasabb, mint más felekezetekben. Tanításaikban elegyednek a konzervatív keresztény értékek a liberális világiakkal – így mutatta be a Hit Gyülekezetét a halála után, 1995-ben megjelent tanulmányában Horváth Zsuzsa vallásszociológus. 

Miközben a kívülállók nagy része minimum gyanakvással figyelte, a jobboldal pedig egyenesen „destruktív szektaként” kezelte a Hit Gyülekezetét, Horváth Zsuzsa tudományos tárgyilagossággal vizsgálta a közösséget. Felidézte, hogy törvényes elismerésükig a gyülekezeti tagok gyakori zaklatásnak voltak kitéve. Az Állami Egyházügyi Hivatal sorra elutasította legalizálási kérelmeiket. A sajtóban róluk megjelenő cikkek azt a vádat igyekeztek alátámasztani, hogy tevékenységükkel a közerkölcsöt sértik. 

Kutatások szerint azonban az üldöztetés bizonyos formái – paradox módon – kedvezően hatnak a vallási mozgalmak növekedésére és dinamikájára. Ha ugyanis van bizonyos kockázata a részvételnek, az erősíti a tagok elkötelezettségét. A társadalmi elítélésből adódó hátrányokat, részben legalábbis, a közösség képes ellensúlyozni. 

A maroknyi imacsoportként induló Hit Gyülekezete a nyolcvanas évek közepén már több száz tagot számlált. A rendszerváltáshoz közeledve a létszám elérte az ezres nagyságrendet, 1992-re pedig a 15-20 ezer főt. A gyülekezet adatai szerint az istentiszteleteket rendszeresen látogatók száma ma meghaladja a 70 ezret. 

A tagokat arra ösztönzik, hogy hozzanak létre vállalkozásokat, és ezáltal teremtsenek egymás számára is munkalehetőségeket – hívta fel a figyelmet Horváth Zsuzsa arra, hogy a Hit Gyülekezete milyen újszerű formákkal próbálta biztosítani a megfelelő anyagi feltételeket. 

A vallásszociológus a gyülekezetre jellemző sajátosságként említette az aktív politizálást is. A Hit Gyülekezetének az állampárt idején szintén üldöztetésnek kitett demokratikus ellenzékkel, majd az abból kinövő liberális Szabad Demokraták Szövetségével (SZDSZ) volt meghatározó kapcsolata. 1990-ben, az első szabadon választott parlamentbe két gyülekezeti tag – Hack Péter és Mészáros István – került be az SZDSZ színeiben. 

Az, hogy a kapcsolat mennyire szoros volt a gyülekezet és az SZDSZ között, a közvélemény számára csak jóval később derült ki. „Az SZDSZ alakuló gyűlésén mintegy nyolcszázan vettek részt, közülük legalább 450-en a gyülekezetünkhöz tartoztak. A jelenlévőknek több mint a fele” – nyilatkozta Németh Sándor vezető lelkész 1997-ben a Népszabadságnak. Annak idején heves vita folyt arról, hogy a Szabad Kezdeményezések Hálózata párttá alakuljon-e. A vita kimenetelét – állapította meg a vezető lelkész – a gyülekezeti tagok döntően befolyásolták, valamennyien a pártalapításra voksoltak. Németh Sándor az interjúban hozzátette, hogy a „Szabad Demokraták Szövetségének még az elnevezése is tőlünk származik”. 

Bár a kilencvenes évek elején az SZDSZ – az akkori legnagyobb ellenzéki párt – védernyőt nyújtott a kormányon lévő jobboldal felől is gerjesztett „szektaellenes kampányokkal” szemben, a Hit Gyülekezete nem érezhette biztonságban magát. Más körülmények között, de az állampárt bukása után is ellenséges környezetben kellett léteznie. 

A Hit Gyülekezete azzal a gondolattal is eljátszott, hogy saját pártot alapít. 1994-ben végül – az SZDSZ mellett – több kisebb pártban indultak hites jelöltek. Németh Sándor felsorolásából tudjuk, melyek voltak ezek a pártok: Agrárszövetség, Kiegyezés Független Kisgazdapárt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Vállalkozók Pártja. A gyülekezet azonban túlbecsülte az erejét, egyikük sem szerzett mandátumot. Az SZDSZ viszont – koalícióban az MSZP-vel – kormányra került. A Hit Gyülekezete szempontjából nyugodtabb évek következtek. A kedélyeket főként a Horn Gyula miniszterelnök által favorizált vatikáni megállapodás borzolta: az SZDSZ-szel karöltve a gyülekezet sikertelenül próbálta megakadályozni a szerződés megkötését.

1998 fontos év a gyülekezet életében, pozitív és negatív értelemben egyaránt. A Hit Gyülekezete – amely addig bérleményekben, a Vasas Folyondár utcai csarnokában vagy éppen a Budapest Sportcsarnokban rendezte összejöveteleit – saját otthonba költözhetett: ekkor adták át a Gyömrői úton létesített Hit Parkot. Ugyanakkor sokan fellázadtak Németh Sándor „korlátlan hatalma” ellen, elhagyták a szervezetet, autonóm gyülekezeteket alapítottak. 

A Fidesz vezette jobboldal kormányra kerülésével ismét hangulatkeltés kezdődött a Hit Gyülekezete ellen. Orbán Viktor kormányfő a parlamentben az SZDSZ-es Kuncze Gábornak címezve közölte: „Nem gyűjtheti mindenki a barátait és szobatársait az MSZMP Központi Bizottságából és a Hit Gyülekezetéből”. A köztévében bejátszottak egy felvételt, amelyen Hack Péter „vallási révületben vonaglott”. Hack – hangsúlyozva, hogy a vallásgyakorlást a magánélet részének tekinti – így magyarázta a látottakat: „A karizmatikus jellegű istentiszteletek egyik sajátossága, hogy a résztvevők nyitottak a természetfeletti megtapasztalásokra. Ez a külső szemlélőnek szokatlan, furcsa lehet.” 

Rontott a felekezet amúgy sem túl jó megítélésén a Fesz van című botránykönyv, amit egy „kiugrott” gyülekezeti tag, Bartus László újságíró írt. Közben a Hit Gyülekezete és az SZDSZ viszonya is vészesen megromlott. A soron következő választáson – ahogyan arról egy Magyar Narancsban megjelent 2002-es Németh Sándor-interjú tanúskodik – a gyülekezet már a baloldalt, az MSZP-t részesítette előnyben...

ITT OLVASHATÓ