BANÁNPÁLINKA

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2020.08.07.

Valami egészen csodás az a tudatzavaros agyhalál, melyben sokan megtalálni vélik az életterüket. Úgy lubickolnak benne, hogy öröm nézni. Tényleg hihetetlenül vicces lenne, ha kívülről nézhetném, de lassan már el is felejtem, hogy mennyire gáz ebben élni, annyira abszurd. Igen, olykor képes vagyok vigyorogni. Máshogy talán nem is lehet viszonylag ép ésszel megúszni a dolgot.

Van itt nekünk egy közimádatnak örvendő népvezérünk. Azt hirdeti magáról, hogy ő aztán detényleg soha a büdös életben nem volt, nem van és nem is lesz vagyonos ember, arról azonban mindenki tud – a rajongótábor is -, hogy az egész családja milliárdos lett, mióta hatalomba került. Ahogy arról is mindenki tud, hogy a szomszédos disznószerelő kisiparos a saját esze és tehetsége szerint ma is olajos kezeslábasban járna házhoz kazánt szerelni, megbecsült szakember lenne, de biztosan nem lenne az ország leggazdagabb embere számolatlan vállalkozással és felmérhetetlen vagyonnal. Nem kell kettőnél több működő agysejt annak felismeréséhez, hogy itt olyan mértékű korrupcióról van szó, amilyenért egy rendes banánköztársaságban már belenyomták volna az önjelölt királyt a saját arany vécékagylójába legalább fél órára.

Az sem mindennapi jelenség, hogy olyan miniszterek és államtitkárok díszelegnek az ország kormányában és körülötte, akik nem csupán szellemileg és erkölcsileg alkalmatlanok ilyesmire, hanem kimondottan olyanok, akik egy átlag kétszáz fős településen is legfeljebb annyit érnének el saját erőből, hogy jóindulatúan rájuk hagyja a baromságokat a falu népe, mert nem tehet róla szegény, ennyi esze van. De nem nevezik ki a település vezetőjének, az biztos. Nem dobja össze a falu népe a fizetését, hogy bárgyú létére ötször annyit keressen, mint aki meg is dolgozik a pénzért, az is biztos. Mármint nem nálunk van ez így, hanem egy rendes banánköztársaságban. Nálunk simán. Sőt!

A közpénzből zabáltatott, pártpropagandát nyomató portálok közpénzből zabáltatott propagandistái szabadságharcolnak. Főként a független média ellen. Jelzem, azzal szemben, amit a propagandisták a sok eszükkel gondolnak, nem a gondolkodástól, nem eszméktől és főként nem etikától és gerinctől független az újságírás (már amelyik az), hanem a hatalomtól és a hatalom pénzétől. Tudom, ez nehezen értelmezhető annak, aki elhiteti magával, hogy a portálhoz zúduló állami cégek hirdetéseinek bevételéből kapja ő a fizetését, ezért teljesen piaci alapon működik. Amikor meg nem...

ITT OLVASHATÓ