Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2020.08.25.
A Nemzeti Színház adatai akkor festenek igazán rosszul, ha más fővárosi színházakkal vetjük össze őket. A nagyszínpad nézőinek csak 56 százaléka fizet a jegyért, de más miatt is szokatlan, amit a Vidnyánszky Attila vezette teátrum számai mutatnak.
Egy ideje elérhető a Nemzeti Színház honlapján az intézmény 2019-es évére vonatkozó pénzügyi beszámoló, amelyet április végén írt alá Vidnyánszky Attila igazgató. A dokumentum azért érdekes, mert olyan számok és adatok szerepelnek benne, amelyek meglehetősen sötét képet festenek a kormány első számú színházi felelősének, a Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány frissen kinevezett kuratóriumi elnökének intézményvezetői eredményességéről.
Nem művészeti teljesítményről, csak számokról lesz szó a következőkben. Ezeket vetjük össze több fővárosi színházéval, köztük olyanéval is, amelynek vezetője bizonyosan nem vádolható „balliberális elhajlással.” Ezt azért tartjuk fontosnak már most megemlíteni, hogy jelezzük: az, hogy valaki tud-e Budapesten jó, vagy tűrhető számokat produkálni színházvezetőként, nem annak függvénye, hogy az illető jobb- vagy baloldali. Dörner György színházát – ahogy a többi, alább szereplő teátrumot – nem értékeljük esztétikailag, azt viszont állíthatjuk róla, hogy bár hatalmas vita mellett nevezte ki Tarlós István főpolgármester Dörnert még 2011-ben az Újszínház élére, mára a műsorpolitikával, színpadi stílusával úgy tűnik, nagyjából megtalálta közönségét. Ez még akkor is így van, ha jelentősen több állami támogatás jut egy nézőre itt, mint más fővárosi fenntartású színházban. Ahogy Kálomista Gábor Thália Színháza a fővárosi társai közül a Katona József Színház számaival mutat hasonlóságot – ezt is élet- és működésképes projektnek tarthatjuk –, itt sem az a döntő tehát, hogy az intézményvezető milyen politikai nézeteket vall...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.