A MI PÉNZÜNKET AZ Ő ZSEBÜKNEK KIALAKÍTOTT ALAPÍTVÁNYOKBA TESZIK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
Szerző: Mikes Mirtill
2020.08.16.

...A lényeg; a zsebesek sunyi módon, barátságot vagy véletlent színlelve, a testi érintkezést kihasználva észrevétlenül ürítik ki az áldozataik zsebeit és az eltulajdonított értékeket a banda tagjai kézről kézre adva tüntetik el a málé szájtátik elől. Gondolom vagy legalább is remélem, az eltulajdonítási eljárás módszertani elve tiszta: Valamit kimozdítani a stabilitásból és a migráns muszlim tudós, Kaja Ibrahim nevével fémjelzett és szabadalmaztatott sokmozgásos, liberálisnak induló külső beavatkozás sorozattal materiális keresztény értékké alakítani. (állítólag a kisebbik kormányzó párt nem tartja kizártnak a tudós szentté avatását, ha Toncsi bácsitól vette a letelepedési kötvényt és az Erzsébet utalványának mindhárom zsebét a pártkasszába ürítette, de ha fű alatt jött, a Vakondi alagúton, akkor sztornó, mert Gyurcsány…).

Vegyük úgy, hogy idáig megvan kendnek. Most jön a nehezebb, de még mindig érthető, amit kend egyszer már értett. Tudja, amikor belép a népmesei elem a piros pettyes ülepűnél és az adóforintunk elveszíti közpénz jellegét. Ez is megvan? Akkor most mégse a kiteljesedésről írnék, mert elfelejtem a nagy hírt: a keleti nyitás kulcslyuka, a szeretett szomszéd, Lukasenka magyaros győzelmet aratott. Szó szerint elsöprőt. Egy nőt Litvániáig söpört, mert ujjat húzott vele, a demokrácia eddig kb. 6 ezer híve meg a hűvösön vészeli át a meleg napokat.

Szóval visszatérve a magyar népmesére, hol volt, hol nem volt, volt egyszer, de tényleg volt egy rahedli felhalmozott népvagyon. Nemzeti! Tudja abban az időben, ami az udvari történészek szerint az az idő nem volt. Viszont szavahihető régi öregek tanúsítják. Orvosilag is. Ízületi fájdalmak, gerincsérv, visszér, szilikózis és társai hitelesítik, hogy vagyonos ország voltunk. Közvagyonos. Gyárak, állami gazdaságok, szövetkezetek majd tízmillió tulajdonossal. Meg focizni tudó magyar focisták. De tényleg. Ahogy telt múlt az idő, a tulajdonosok többsége növelte a felhalmozást (pl. a focisták csempészett orkán kabáttal és nejlonharisnyával is), a mohóbb diktátorok egyike – másika, ki kevesebbet, ki többet csipegetett belőle. Ha a többség észrevette a torkoskodást, akkor volt ám enyje-bejnye. De akkor mindenki konfekcióban járt. Egyforma zsebbel, ha érti, mire gondolok?

Ahol nagyobb volt a dudor a zakón, akkor tudta a diktátorkodó nép, hogy gebines, benzinkutas vagy lángossütő az illető és nem MSZMP titkár, ezért nyugodtan szidhatták közösen a kommunistákat. És most a kis nyikhaj, a KISZ ajánlással ingyen diplomát szerzett hirtelen keresztény értelmiség még meg se volt szaporulata ragozza azok múltját, akiknek naponta legalább egyszer kijárna a kézcsók, amiért kivakarták amnéziás eleiket abból a nyomorúságból ahová a papok által megszentelt labanc csizmák ezer év alatt taposták. Mert bizony hozzájuk képest Habsburg Ottó ma Lenin fiúnak számít a szociális érzékenysége miatt.

Hoppá! Most azt hisz kend, hogy én. De nem. Hanem én csak egymás után tudom leírni azt, amit egyszerre beszéltek ott a sorban, és ettől olyan se füle, se farka, amit írok. Nem tudom miként kell ezt a leírást jól csinálni, de kend ráér kibogarászni, hogy mi hogy van/volt, nem görcsölök sokat rajta, mert lecsót kell csinálni. Meló, dőzsi van, ütök rá tojást is, kell az erő!

Ja. Mármint a zsebesek? A szakrendelő előtti sorban eddig jutott a konzultáció. A gyógyszertár előtt újra összeverődött a sor, de a cukrosok miatt radikalizálódott az eszmecsere. Éhesek és emiatt agresszívebbek voltak. Még inkább egymás szavába vágtak. Ahogy én kiokumuláltam a szózivatarból: Ma már csak az úri szabók által varrott zsebeket tömik. Egymásnak. A miénkből. De már az is kevés ezeknek a sáskáknak. A mi pénzünket az ő zsebüknek kialakított alapítványokba teszik, és ettől a mozdulatsortól az illiberális ipari méretű zsebtolvajlás volumenét tekintve túlszárnyalja a banánköztársaságokét. Ez abból is látszik, hogy a banán ára fele az alma árának. Kend szerint is, vagy csak alulról látszik így?

Bütyökfalva, 2020. augusztus 15.

ITT OLVASHATÓ