A MEGHASADT GRÁNITTÖMB

168 ÓRA
Szerző: ZUBRECKI DÁVID
2020.08.20.

A trianoni békediktátum századik évfordulója elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson, amelyet most avatnak fel hivatalosan. Már a tervet is sokan bírálták, mondván, a mélybe vezető rámpa önmagában depressziós hatással van a látogatóra, aki alant inkább a nemzet sírhelyeként értelmezheti a mécsest, mintsem a túlélés szimbólumaként. Zubreczki Dávid építészeti szakíró ezzel szemben felfedezte a mű sokrétű üzenetrendszerét, amelyről a Tervlap című építészeti szakportálon számolt be egy júniusban megjelent cikkében. Ezt olvashatják az alábbiakban.

Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amelyet szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon csépelték el őket az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetén jó lenne már továbblépni rajtuk.

Persze nagyon nehéz valami 21. századi dologgal előrukkolni, főleg nálunk, ahol egy emlékművet mindenképpen politikai alapon ítélnek jónak vagy rossznak. Erre legszebb példa a forradalom ötvenedik évfordulóján állított 1956-os „Vaskefe” a Városliget szélén. Budapest egyik legszínvonalasabb, legerősebb köztéri alkotása ez az ezredforduló óta, de másfél évtized elteltével sem békélt meg vele mindenki.

Az Országházzal szemben épülő, Alkotmány utcai Nemzeti összetartozás emlékhelyének megítélése még kacifántosabb. Egy utcaszint alá süllyesztett, meghasadt gránittömb belsejében égő öröklángról van szó, amelyhez száz méter hosszú lejtő vezet le a Kossuth tér irányából. Oldalfalain az egykori Magyarország valamennyi településének neve olvasható az 1913-as helységnévtár alapján.

Ez a tájépítészeti beavatkozás sokkal közelebb áll a kortárs köztéri emlékjelek szellemiségéhez (cipők a Duna-parton, golyók a Földművelésügyi Minisztérium falában, a Reform500 idézetes kövei a Kálvin téren, vagy az ELTE világháborús bronzcsíkja a téglafalban), mintsem a 20. századi hagyományos emlékművekhez. Mondjuk az egy sarokkal odébb álló, sokat vitatott Nemzeti Vértanúkéhoz...

ITT OLVASHATÓ