A MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNET LEGNAGYOBB CSODÁJA: A MÉSZÁROS ÉS MÉSZÁROS KFT., MÁSODIK RÉSZ

G7.HU
Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2020.08.06.

A cikk első részében a Mészáros és Mészáros kft. elképesztően gyors növekedését vetettem össze a XIX. és XX. századi magyar tőkés fejlődés kimagasló cégeinek növekedési ütemével, illetve olyan cégekével, mint a Google, vagy a Nav N Go. Szó volt arról is, hogy milyen szerepet játszottak a kiemelkedő magyar cégek növekedésében a külpiacok. Az, hogy a tulajdonosok mindvégig törekedtek a külföldi üzleti kapcsolatok építésére, a külpiacokon való jelenlétre, exportjuk bővítésére.

II. rész: Az állami megrendelések, az osztalék és a készpénz

Itt, a cikk második részében arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot, és milyen szerepet kap a készpénz az MM gazdálkodásában. Végül egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók vezető képviselői nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.

Különleges elem az MM fejlődésében, hogy – a cég elképesztő növekedési ütemével párhuzamosan – rövid idő alatt radikálisan megváltozott a cég megrendelőinek köre is. Míg az MM 2010 előtt nem nyert közbeszerzést, addig

2010 után közvetve, vagy közvetlenül valószínűleg csak egy vevője akadt: ez pedig a magyar állam.

Valószínűsíthető, hogy 2010 után – néhány év kivételével – az MM teljes nettó árbevétele közvetlenül, vagy a konzorciumi partnerein keresztül, közbeszerzésekből származik.

Erre utal a következő ábra, ahol minden évre vonatkozóan az MM által egyedül, illetve konzorciumban megnyert közbeszerzések éves nettó összértékét viszonyítjuk a cég nettó árbevételéhez. Ebből látható, hogy 2011 után, de különösen 2014-től az állami megrendelések aránya kimagasló lehetett az MM összes árbevételében. A 3. ábrán látható arányok természetesen lehetnek nagyobbak, mint 100 százalék. Abban az esetben, ha az MM konzorciumban nyert más cégekkel, akkor e projektek összértéke meghaladhatja az MM adott évi nettó árbevételének összegét.* Elvileg az is lehet, hogy az MM rengeteg nem közbeszerzésből származó munkát vállal magyar magáncégeknek, amelyek aztán busásan megfizetik, miközben az MM jelentős összegű közbeszerzéseket nyer konzorciumi partnereivel, ahonnan meg elenyésző árbevételre tesz szert. De ennek a történetnek valószínűsége csekély...

ITT OLVASHATÓ