„A LEGNAGYOBB MAGYAR ÁLLAMFÉRFI” – THOROCZKAY GÁBOR TÖRTÉNÉSZ SZENT ISTVÁNRÓL ÉS HAMIS SZENZÁCIÓKRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2020.08.19.

Több, a korai magyar történelemmel kapcsolatos elmélet tudományos konszenzus nélkül került az új tankönyvekbe – mondja a Válasz Online-nak Thoroczkay Gábor. Az ELTE történészét a most megjelent, A középkori Magyarország – Állam és ideológiák című kötete nyomán kérdezzük őstörténetről és genetikáról, államalapításról, magyarságkutatásról és örökre elveszett puzzle-darabkákról. Szent István-napi nagyinterjú.

– Nem érzi úgy, hogy a nagyrészt az Árpád-korról és a korai magyar történelemről szóló, épp csak megjelent könyve máris elavult?

– Nem. Úgy 10-15 év múlva térjünk vissza a kérdésre.

– Viszont az ön kutatási területét érintő történelmi szenzációk most születtek: például a legújabb archeogenetikai mondás, miszerint az Árpád-házi dinasztia a mai Afganisztán területén alakult ki, valamikor 4500 évvel ezelőtt. Ezután nem kap klaviatúráért, hogy átírja a jegyzeteit?

– Ezzel a „szenzációval” történészként semmit sem tudok kezdeni. Az én szakmámban az írott források segítségével a 820-830-as évekig, vagyis a levediai tartózkodás idejéig látunk bele a korai magyar történelembe. 4500 év irtózatosan sok idő; gondoljon bele, nagyszülői távlatban négy, dédszülőiben viszont már nyolc felmenőnk van – és akkor csak száz évről beszéltünk. Az Árpád-házi ősről szóló bejelentés történészszemmel addig értékelhetetlen, ameddig valamiféle hidat nem képezünk a társtudományok, például a régészet segítségével az írott forrásokig. Egyelőre se egy tárgyi lelet, se egy sír nincs a mai Afganisztán területén, amit emellé a bejelentés mellé oda lehetne tenni. Fontos dolog a genetika, de azért vigyázni kell vele...

ITT OLVASHATÓ